VI. Mohamed marokkói király visszavonta a gyermekeket megerőszakoló spanyol állampolgár Daniel Galvan számára hirdetett amnesztiát, amely talán enyhíteni fogja azt az általános haragot, amit a kegyelmi döntés keltett az észak-afrikai arab országban.
A Királyi Udvar kiadott egy közleményt, amely beszámolt arról, hogy a kegyelmet gyakorló uralkodót előzőleg nem tájékoztatták a spanyol állampolgár által elkövetett bűncselekmények természetéről (vagy természetellenességéről) és utasította Hafiz Benhachim-ot, a marokkói büntetés-végrehajtásért felelős megbízottat, hogy vizsgálat induljon, hogy kiderüljön, hogy a spanyol bűnöző hogy hagyhatta el Marokkót, ráadásul lejárt útlevéllel.
Daniel Galvan-t még 2011-ben ítélte tizenegy négy és tizenöt év közötti gyermekkel szemben elkövetett nemi erőszakért harminc év börtönre egy marokkói bíróság. Galvan a múlt héten I. János Károly spanyol király közbenjárására szabadult negyvenhét másik spanyol elítélt társaságában, ezt követően magasra csaptak az elégedetlenség hullámai a Gibraltári-szoros mindkét oldalán.
A marokkói parlament épülete Rabatban. Kép: Pilecka
Marokkó fővárosában több ezren tüntettek pénteken, a tiltakozásnak a készenléti rendőrség brutális fellépése vetett véget/gumibottal oszlatott szét. Vélhetően az utcát elsősorban az elszámoltatás nyugtatná meg.
Az eset megrázkódtatta Marokkó politikai pillérjeit is: minden fél mást vádol a történtekért, a botrányért elhárítva magáról a felelősséget.
A kormány és élén az Igazságosság és Fejlődés Pártja (Hizbu'l-'Adála wa't-Tanmíjja - حزب العدالة والتنمية) visszautasította érintettségét, valamint így tett az igazságügyi és szabadságjogokért felelős miniszter Musztafa ar-Ramíd is, aki tagadta tárcája közét a történtekhez. Minderre azt követően került sor, hogy egyfajta omerta övezte a történteket a múlt héten, majd a miniszter "legfelsőbb állami érdekekre" hivatkozva erőtlenül védelmébe vette a kiadatást.
A Hasszán-torony épülete a marokkói fővárosban. Kép: Bernard Gagnon
A pártok többsége üdvözölte a király döntését a kegyelem megvonását illetően, Hamíd Sabbát, a Függetlenség (al-Isztiqlál - الاستقلال) párt elnöke szerint a kormányzat nem jól kezelte az ügyet, míg egy baloldali író, Idrísz Laskur azért hibáztatta a vezetést, amiért az nem vállalt felelősséget és ezt a kétfejű végrehajtói hatalom (királyi és kormányzati) viszonyainak egyensúlytalanságának tudta be.
A talán a Safarov-kiadatás körülményeit is eszünkbe juttató történet azonban más irányt vesz, mint az azeri gyilkosé: hétfőn a spanyol hatóságok Murcia kikötőjében őrizetbe vették Galvan-t.
A bűnöző további sorsa még nem világos, ez talán a következő hetekben derül ki. Az államközi kiadatásokon - amelyek világszerte meghatározó események - túl Marokkó számára konkrét jelentősége is van a Galvan-ügynek.
Ugyanis az uralkodó döntésének méltatása a pártok részéről, valamint a kormány bírálata amiatt, hogy állítólag kibújt a felelősség alól, talán felfedi annak szükségességét is, hogy törvényesen-alkotmányban rögzítve rendeződjenek a végrehajtói hatalom belső viszonyai, kodifikáció útján téve világossá a szerepeket és az arányokat király és kormány között az országban.
Királyi palota Mekneszben. Kép: Bernard Gagnon
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.