Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu/atom
blfr3@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://globalgoritmus.blog.hu/2015/12/04/jozsefvarosi_impromptu
Józsefvárosi impromptu
2015-12-04T13:59:53+01:00
2015-12-04T13:59:53+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/dobozi.JPG" alt="dobozi.JPG" class="imgleft" />A Baross utca egy meg nem nevezendő helyén egy arab anyanyelvű személy a fülem hallatára mondja egy másiknak, hogy az épp Görögországban lévő egyének (vagy a személyes ismerőseit, vagy általában a migrációs-/menekült folyamatok résztvevőit, a kontextusból nem derült ki) mind Németországba akarnak jutni, és útjuk során a későbbiekben problémájuk (arabul <em>muskila</em>, jelentése: nehézség, kényes ügy) lehet, mert egyből kiderül, hogy nem szíriaiak, amint jön egy tolmács. Ezt az alábbi példával illusztrálja: "megkérdezik, honnan jön az ember? Azt mondja rá: Damaszkuszból. Jó, de Damaszkuszon belül honnan? Háááááát…" Erre már a nevezett személyek nem fognak tudni válaszolni.</p>
<p style="text-align: justify;">Ugyanez a személy felajánlotta, hogy Bécsbe kiviszi a helységben lévő egyik személyt 150-ért (nem világos, hogy euróról vagy ezer forintról van szó), míg mások 250-ért tennék ugyanezt.</p>
<p style="text-align: justify;">A Korán alig egy <em>dzsuz’</em>-át (harmincadát) ismerem, de az még számomra is egyértelmű, hogy a kilencedik szúra – mely az arab-bizánci háborúk előestéjén, konkrétan a tabuki ütközet előtt nyilatkoztatott ki,” ennek megfelelően érdemi különbséget nem tesz a könyv népei és a pogányok között – recitációja megy a rádióban, amely egyebek mellett talán a „legkonfrontatívabb” alábbi ájákat is tartalmazza:</p>
<ol start="28" style="text-align: justify;">
<li>Ó, kik hisznek! Hanem a bálványimádók tisztátalanok. Hát ne közeledjenek ezen esztendejük után a Sérthetetlen Szentélyhez. Ha féltek a megszegényedestől, hát meggazdagít titeket Allah az Ő bőkezűsége által, ha akar. Lám! Allah a Mindentudó, a Bölcs.</li>
<li>Harcoljatok azokkal, kiknek megadatott az Írás és nem hiszik Allahot, az Ítélet Napját, s nem tiltják azt, mit Allah és az Ő Hímöke megtiltott, s nem vallják az Igaz Hitet addig, míg meg nem fizetik készséggel a sarcot, s lealacsonyodnak.</li>
<li>Mondák a Zsidók: Ezra Allah fia. S mondák a Keresztények: a Megváltó Allah fia. Ezt mondják szájaikkal. Ők azok mondását utánozzák, kik azelőtt tagadtak. Küzd velük Allah (is). Mily megátalkodottak!</li>
</ol>
<p style="text-align: justify;">A borbély szemmel láthatóan távolságot tart a kvázi-embercsempésztől, majd nyomatékosan megkéri, hogy figyeljék a recitációt.</p>
<p style="text-align: justify;">Nemsokkal ezután két járőr lép az üzletbe, akiket a bentiek illedelmesen kávéval kínálnak, majd a járőrök senkitől nem zavartatva helyet foglalnak és egymással sztorizgatnak. Ha törvénysértésről szerzek tudomást, köteles vagyok értesíteni. Annak minősül-e a vélhetően szolidaritásból és anyagi haszonszerzésből egyaránt táplálkozó felajánlás? </p>
<p style="text-align: justify;">Idővel befejeződik a hajvágás, a borbély udvariasan áldást kér rám (<em>na3iman</em>), amelyet udvariasan a megfelelő vallási formulával viszonzok (<em>Allah yna3m 3layk</em>).</p>
<p style="text-align: justify;">A véletlen műve-e, hogy egy szűk félórás jelenetsor keretében a migrációs-menekülési probléma ennyi aspektusába betekintést enged az élet, egy "random," novemberi délelőtt?</p>
<p style="text-align: justify;">Vagy az, hogy épp egy sajátos, történelmi okokra visszavezethetően, tehát időben és térben meghatározottan konfrontatív, amúgy pedig a jelen viszonyokra vitatható érvényű <em>ája</em> képez leitmotivumot a jelenethez, amelynek szem- és fültanúja épp én vagyok?</p>
<p style="text-align: justify;">A véletlen műve-e, hogy Magyarország, Budapest és a VIII. kerület aktív részesévé vált földrajzilag lokalizálható (pl. a szíriai konfliktus "belföldi" dimenziója), mégis az előbbiek fényében globális színezetű folyamatoknak?</p>
<p style="text-align: justify;">Vajon tényleg lenne egy „mi” és egy „ők” dichotómia jelen világunkban? Ha igen, kik azok a mi, és kik azok az ők? Emberek vannak. Elegendő-e ez a megállapítás, vagy nagyon is vannak kulturális antropológiai tényezők? Hogy definiáljuk fajunkat pl. Szíria mindennapjai és <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/2015_Beirut_bombings" target="_blank">Bejrút</a>, <a href="http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/toxic-legacy-of-us-assault-on-fallujah-worse-than-hiroshima-2034065.html" target="_blank">Fallúdzsa</a>, <a href="http://www.theguardian.com/world/2015/oct/21/kunduz-hospital-attack-even-in-20-years-we-wont-get-such-a-hospital-again" target="_blank">Kunduz</a>, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/November_2015_Paris_attacks" target="_blank">Párizs</a>, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Toulouse_and_Montauban_shootings" target="_blank">Toulouse </a>stb. fejleményei fényében, hogy csak a közelmúltat érintsem? </p>
<p style="text-align: justify;">Az araboktól arabul búcsúzom el, a magyar járőröktől magyarul. Előbbiek, ha a jelenet – amelynek eredményét lehet, hogy soha nem fogom megtudni, mindenesetre mindennapi kerületi rutinról és bizonyos dolgok hatósági felderítésének kezdetéről egyaránt szó lehet – úgy hozza, a későbbiekben azt is hihetik, hogy informátor vagyok, utóbbiak pedig azt, hogy az embercsempész tevékenység egy helyi kollaboránsa. Persze lehet, hogy semmi "extra" nem történik, én vizionálom csak túl – végül is, mindenki az anyanyelvén viszonozza a köszöntésemet, majd megyek a dolgomra.</p>
<p style="text-align: justify;">Az élet megy tovább. Mintha lenne valami, ami a merő véletlenen túl kormányozza azt. Egy olyan úton, amely szimbólumokkal van kikövezve. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F12%2F04%2Fjozsefvarosi_impromptu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F12%2F04%2Fjozsefvarosi_impromptu%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F12%2F04%2Fjozsefvarosi_impromptu%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Józsefvárosi impromptu"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2015/12/04/jozsefvarosi_impromptu#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/8139172" border="0" /></a><br /></p>
schengen
szolidaritás
menekültek
embercsempészet
Magyarország
Európa
Budapest
Párizs
Szíria
iszlámvita
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/dobozi.JPG
https://globalgoritmus.blog.hu/2015/05/20/algoritmusvaltas
Algoritmusváltás
2015-05-20T14:59:47+02:00
2015-05-20T14:59:47+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><strong><span><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/2330201_4.jpg" alt="2330201_4.jpg" class="imgleft" />Békés Márton és Böcskei Balázs könyve összezavar: olvasása közben érzed, hogy nagyon sok igazságot hordoz, ugyanakkor azt is, hogy </span></strong><strong>a könyv maga is inkább egy, a társadalmi valóságot sajátosan reprezentáló, szépirodalmi értéket képviselő, esztétizált vízió.</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><em>balra: A Ki! c. könyv borítója. Kép: <a href="http://www.libri.hu/konyv/bekes_marton.ki.html" target="_blank">Libri</a></em></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A konzumorgiák, a boltkór, a reflexió nélküli adatgenerálás és a változó személyiségek fogyasztásszociológiai-szociálpszichológia jelenségeire érdemes odafigyelni. Mindenki, aki látott már szórakozó helyeken hosszú perceken (órákon?) át magukat fotóóó fiatalokat, tudja mit jelentenek, vagy legalább is feltűnhetett már ez-az a szűkebb-tágabb társadalmi környezetünkben, ha az ember úgy random, szúrópróbaszerűen végignéz ismerősei megosztásain a és kékbetűs szóhalmozásain (#fini #sztarbaksz #yolo #stb.) egy-egy Face-n vagy Insta-n dokumentált fogyasztási rituálé kapcsán. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ahogy a Big Data, vagy az NSA amerikai megfigyelőbotrány és azon kérdések is elgondolkodtatóak, hogy jobban ismernek-e az olyan webes felületű keresőrendszerek minket, mint bárki vagy bármi, akár magunkat is beleértve. A szerzőpáros nincs egyedül, hiszen a távolról sem csak a diktatúrákra jellemző online megfigyelés különösen más kommunikációs eszközök – például a zárt láncú </span><span>tévérendszerek, a tömeges nyílt online kurzusok (a.m. ingyenes online szabadegyetemek – MOOC), vagy a globális helymeghatározó rendszer (GPS), esetleg a nemzetek feletti szinten bevezetett, (rendvédelmi?) szerveket automatikusan riasztó segélyhívó – virágzásával egyidejűleg a hétköznapi emberektől az akadémiai szféra számos gondolkodójáig sokakban kelti azt az érzést, mintha a mindennapjaink a mindent látó szem látómezejében lennének. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A fentiekből következik a kérdés, hogy tényleg akkora hatást gyakorolnak-e egyes új infotech vagy egyéb technológiák az életünkre, mint ami már </span>Manuel<span> Castells óta tudományos berkekben közhely-számba megy? Tuti, hogy ezek az eszközök átveszik-e a hatalmat, a világ célirányosan tart az Y3K, Skynet és társaik felé, megelevenítve a fukuyama-i poszthumán jövendőt, sőt az Ítéletnaphoz vezetve akár olyan vélt vagy valós problémákat, mint a fenntarthatatlanság, a klímaváltozás, a túlnépesedés is megelőzve? </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Nagy erénye a Ki! című regénynek, hogy felveti ezeket a kérdéseket. Talán éppen e kérdések társadalmi jelentőségéből következik a figyelemfelkeltő, disztópikus jelleg. A könyv kiváló nyelvezete és frappáns fejezetcímei mellett helyenként normatív érvénnyel bíró megfogalmazásokat is (“az igazi katona,” “az igazi ellenállás,” stb.) találunk. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Véleményem szerint a digitális technológiáktól való idegenkedés és azok feltételezett hatalma miatti nyugtalanság, illetve az irántuk érzett digitális utópista, új vallást idéző, hipnotizált ámulat lényegében egyazon modernista, technológiai determinista érem két oldala, kiindulópontjuk közös, ezt szemlélteti a <em>Ki!</em> című könyv technoszkepszis iránytűje által vezérelt társszerzője, Békés Márton (2014) történész is, aki úgy látja, hogy „életünkre ma a technológiai fejlődés (és nem mondjuk a vallás, a szociális igazságosság elve, új politikai eszmék, vagy a művészet) fejti ki a legnagyobb hatást. A technológiai fejlődés egy-két évtizede szinte kizárólag az infokommunikációs eszközök és hálózatok kapacitásának bővüléseként értelmeződik. Ez a drámai változásokat generáló aktor mélyebb hatás fejt ki gazdasági szerkezetünkre, szociális kapcsolatainkra, kulturális viszonyainkra és lelki életünkre, mint gondolnánk.”</p>
<p style="text-align: justify;">A szerzők eszmefuttatása és víziói a technológia hatalmáról és felváltó, új korszak bekövetkeztének teleologikus hajnalpírjáról – feltételezésem szerint – éppenséggel a digitális utópisták (vagy: infotech optimisták) nyikorgó malmait segítik friss vízhez, hiszen ironikusan egyazon technológiai determinista közös nevezőből merítenek az utóbbiakkal.</p>
<p style="text-align: justify;">Az infokommunikációs eszközök és csatornák mindenütt jelenlevőségének, magától értetődőségének hirdetésénél fontosabb, hogy valódi reflexivitás nyerjen teret és az ember kezdje átgondolni saját szerepét ebben a kontextusban. Mindannyian tudjuk ugyanis – beleértve a legfanatikusabb “geek”-eket is – hogy az élet igazán “nagy” pillanatai nem oszthatók meg, az eszközök kikapcsolhatók – ahogy végül a 2001. Űrodüsszeia fedélzeti számítógépe, HAL 9000 is – és nem válhatnak igazi társunkká sem, hiszen nincs bennük empátia. A hősugárzó nem kapcsol be automatikusan, ha az ember fázni kezd és nem is ölel át. </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/prism_logo_png.png" alt="prism_logo_png.png" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: center;"> <em>A PRISM-megfigyelő program logója. Kép: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Adam_Hart-Davis" target="_blank">Adam Hart Davis</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Pontosan mi a gond egyes klisék tárgyaival, például a Fóti kézműves sörrel, vagy a rozéfröccsel? Az egységesülő, uniformizálódó közízlés és a hagyományos fogyasztási mintákat felrúgó újak, persze, de akkor már inkább a lokális termék, mint a globális Heineken, nem?</p>
<p style="text-align: justify;">Vagy: sok igazság van a VII kerület leírásában, de például nem esik szó arról, hogy a közelmúltban szerencsére nemcsak agresszív, tolakodó és valóban ízléstelen, közterületi óriásreklámok tűnnek fel a tűzfalakon, hanem olyan muráliák is, mint a világszerte elismert Wembley 6:3-ra emlékező, korabeli napilap, vagy a budapesti Lengyel Intézet által emelt, magyar-lengyel barátságot allegorikusan, közös gyökérzetű tölgy összefonódásaként ábrázoló óriásplakát is. </p>
<p style="text-align: justify;"><span>Azon térvesztés, kiszorulás egyik színtere, amely a könyv gondolatmenetéhez szervesen illeszkedhet: a modern foci. Az immár Groupama Arénára átnevezett, 90 fokkal elforgatott, futurisztikus stadion, a szurkolókat felváltó, lelátókon "szelfiző" nézők, és a biometrikus sablon, amelyről az ultra-közegben úgy tartják, hogy világszerte is egyedülálló és talán csak a NASA-nál van hasonló, mind-mind a <em>Ki!</em>-ben leírt folyamatokat tükrözik: pontosan nem is tudod, hogy mi történt – cask azt, hogy valami már más. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Ami a tér kérdéseit illeti: józsefvárosi lakosként úgy látom, hogy a tér megújulása (vagy változása) nem feltétlenül vezet társadalmi megújuláshoz, ezt a logikát alapul véve talán a belváros térnyerése sem hat ki a közösség lélektanára?</p>
<p style="text-align: justify;">Homályban marad, hogy a szerzők pontosan mit hiányolnak, illetve mit “sírnak vissza” – anélkül, hogy egyes következtetéseikkel a Belvárosban történteket illetően vitába szállnék. Talán az általuk ideálisnak tartott Budapest valami olyan, mint az Ottlik Géza által leírt Kálvin tér a két világháború között? “Régen minden valamilyen volt. Nemcsak az érdekes vagy különös, vagy jó dolgok, hanem jóformán akármi, bármilyen pillanatban. A Kálvin tér szökőkútja és maga a Kálvin tér, bármikor; gyalog vagy villamosról, estefelé vagy iskolába menet, eső után, tavasszal, télen, jókedvűen, rosszkedvűen, mindig valamilyen volt, mindig teljesen más, és telve tartalommal. Létezett, minden pillanatának megvolt a teljes lényege, ha nem is lehetett nevén nevezni, mi volt az voltaképpen. Megfoghatatlan, mély boldogság és végtelenség lappangott minden dolgok alján és a múló időben.”</p>
<p style="text-align: justify;">Vagy inkább a kilencvenes évek nosztalgiája a vezérlő szellem a könyvben, amely ironikusan összecseng az amerikai efemer egypólusú világrendet elhozó, később szertefoszló nineties-aranykor iránt érzett (talán stratégiai célok mentén generált) vágyakozással (Brzezinski, 2014: 73). Szerintem nem erről van szó, hiszen ez is a globalizmus egy válfaja lenne. </p>
<p style="text-align: justify;">Ami az új szebb kor eljövetelében visszaköszönő, profétai-váteszi felfogást illeti, Marx és Nietzsche után már az ember nemigen veszi mindazt komolyan. A visszavágás és a Ki!-hadüzenete a hajnalpír és az osztálynélküli társadalom utópiáit követően engem már nem képes mozgósítani, de nem is feltétlenül kell így kontextualizálni e könyvet – hiszen az mindenekelőtt szépirodalmi alkotás.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>Iványi Márton írása eredeti formájában a <a href="http://mandiner.blog.hu/2015/05/20/holnap_vs_honlap_bekes_marton_es_bocskei_balazs_ki_cimu_konyverol" target="_blank">Mandiner</a>en jelent meg 2015. május 20-án. </em></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/256px-hal9000_svg.png" alt="256px-hal9000_svg.png" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>A HAL 9000 fedélzeti számítógép mindent látó szeme. Kép: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/HAL_9000#/media/File:HAL9000.svg" target="_blank">Cryteria</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F05%2F20%2Falgoritmusvaltas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F05%2F20%2Falgoritmusvaltas%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2015%2F05%2F20%2Falgoritmusvaltas%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Algoritmusváltás"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2015/05/20/algoritmusvaltas#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/7475988" border="0" /></a><br /></p>
irodalom
társadalom
filozófia
fejlődés
technológia
világvége
közösségi_média
IT
Békés_Márton
Iványi_Márton
Böcskei_Balázs
Ki!
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/2330201_4.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/12/09/jemeni_szaguldas_a_semmibe
Jemeni száguldás a semmibe?
2014-12-09T17:38:39+01:00
2014-12-09T17:38:39+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">A kibontakozó jemeni helyzet úgy fest, biztosítja az ország helyét a világ ún. <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Failed_state" target="_blank">bukott állam</a>ainak sorában, mégpedig oly módon, hogy annak fényében Mali Norvégiának tűnik. Végső soron már nem a vízhiány a leginkább fenyegető veszély a Jemeni Arab Köztársaságban, amint az e blog "hasábjain" <a href="http://globalgoritmus.blog.hu/2012/11/15/mi_az_igazi_veszelyforras_jemenben" target="_blank">megállapítást </a> nyert még 2012-ben. </p>
<p style="text-align: justify;">Már azelőtt is, hogy a húszík (al-Húszíjjún الحوثيون) idén szeptemberben elfoglalták a főváros Szanaat, az ország ingatag lábakon állt. Az <a href="http://index.hu/kulfold/2011/06/02/jemen_es_a_samson-opcio/" target="_blank">állig felfegyverzett</a> lakossággal rendelkező országban – ahol az egy főre jutó kézifegyverek száma durván három – az al-Kaida egyre inkább teret nyer délen. Ami már önmagában sem jó ómen, nemhogy akkor, ha az esetlegesen egy külföldi katonai beavatkozás ürügyét képezi. Ahogy a jemeni törvényhozás által törvényen kívül helyezett amerikai <a href="http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2013/09/2013918595250580.html" target="_blank">drónozás </a>sem jó jel. Az államiság teljesen szétmállik, civilek tucatjai vesztik életüket, gyakran bejelentetlenül, a törzsi feszültségek pedig csak továbbélezik a helyzetet. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/jemen2.jpg" alt="jemen2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Városkép Szanaa-ból. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:People_of_Sana%27a#mediaviewer/File:Sanaa_(2884718978).jpg" target="_blank">Mwanasimba</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">A korábbi elnök, Ali Abdullah Száleh újra felbukkant és sokan <a href="http://dailystar.com.lb/Opinion/Editorial/2014/Nov-28/279154-march-into-middle-ages.ashx" target="_blank">vélik </a>úgy, hogy benne lehet a keze a húszík előrenyomulásában és a zűrzavarból politikai tőkét szeretne kovácsolni, vagyis végeredményben visszatérne a színre, akár fegyveresen is. </p>
<p style="text-align: justify;">Megint, ahogy már számtalanszor láttuk a világnak azon a részén, külső szereplők saját érdekükben manipulálják az ország belügyeit, hogy saját helyzetüket erősíthessék a térségben. Semmi nem történik a jemeni prioritásokra tekintettel, az élet színpadán megelevenítve a Közel-Keleten jól ismert forgatókönyvet.</p>
<p style="text-align: justify;">Úgy tűnik, hogy ebben a helyzetben az egyetlen megoldás valamiféle belső megbékélés lehetne, anélkül, hogy bárki is önkényesen és a nemzetközi jogot sajátosan értelmezve, ad absurdum azt figyelmen kívül hagyva beavatkozna. Ugyanakkor a nemzetközi közösségnek sem szabad figyelmen kívül hagyni a válságot, mintha az egyszer csak magától megoldódna, hanem határozottan és gyorsan kell fellépnie, akkor és csak akkor, ha arra szükség van. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/jemen1.jpg" alt="jemen1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az al-Madrasza mecset minaretje a délutáni ima (aszr) idején. Szanaa, Jemen. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Sana%27a#mediaviewer/File:Afternoon_Sun,_Sana%27a_(12670789394).jpg" target="_blank">Ron Waddington</a> </em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F12%2F09%2Fjemeni_szaguldas_a_semmibe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F12%2F09%2Fjemeni_szaguldas_a_semmibe%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F12%2F09%2Fjemeni_szaguldas_a_semmibe%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jemeni száguldás a semmibe?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/12/09/jemeni_szaguldas_a_semmibe#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/6970217" border="0" /></a><br /></p>
válság
polgárháború
drónok
Jemen
Ali_Abdullah_Száleh
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/jemen2.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/09/20/people_s_climate_march_magyarorszagon
People's Climate March Magyarországon
2014-09-20T09:35:11+02:00
2014-09-20T09:35:11+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">New Yorkban kerül megrendezésre a jövő héten az ENSZ klíma csúcstalálkozója - ahol a világ vezetői döntenek a bolygónk sorsáról. Ennek kapcsán az Avaaz.org 2014. szeptember 21-én New Yorkban megrendezi a világ eddigi legnagyobb és legjobban szervezett klíma demonstrációját. Tekintve, hogy ez egy világszinten szervezett esemény, az összes környező országban lesznek megmozdulások, s így Magyarországon is.</p>
<p style="text-align: justify;">A hazai, budapesti rendezvény minden politikai hovatartozástól, sallangtól mentes, teljesen független civil kezdeményezésként fog megvalósulni, mely remélhetőleg kellő médiavisszhang mellett minél nagyobb tömegekhez fog eljutni. Hisz a probléma mindenkit, mindannyiunkat érint. </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/10612883_10152319406901937_3421393396548375866_n.jpg" alt="10612883_10152319406901937_3421393396548375866_n.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p>Helyszín: Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér, Rákóczi szobor</p>
<p>Ideje: 2014. szeptember 21. 13 óra</p>
<p>Tervezett program:</p>
<p>13:00 Gyülekező</p>
<p>13:30 Környezetvédelem, klímaváltozás, fenntarthatóság témájú beszédek</p>
<p>14:45 Közös vonulás - maga a People's Climate March - az Alkotmány utca, Bajcsy Zsilinszky, Nyugati tér, Teréz krt. útvonalon az Oktogonig.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/1549580_10205009509301871_2454081864617845956_n.jpg" alt="1549580_10205009509301871_2454081864617845956_n.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Előadók:<br /> <br /> Simona Getova and Jennifer Tollmann (enviromental students, CEU) <br /> Dr. Lányi András (egyetemi docens)<br /> Dr. Mika János (éghajlat kutató)<br /> Dr. Faragó Tibor (címzetes egyetemi tanár)<br /> Bányász Áron (aktivista, szervező)<br /> <br /> Főszervező: Pikó Dániel<br /> +36306548613<br /> <a href="mailto:pikodaniel123@gmail.com">pikodaniel123@gmail.com</a></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/10672368_10152325154971937_5712027294338063566_n_1.jpg" alt="10672368_10152325154971937_5712027294338063566_n_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fpeople_s_climate_march_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fpeople_s_climate_march_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F09%2F20%2Fpeople_s_climate_march_magyarorszagon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=People's Climate March Magyarországon"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/09/20/people_s_climate_march_magyarorszagon#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/6714057" border="0" /></a><br /></p>
klímaváltozás
felvonulás
Budapest
peoples_climate_march
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/10612883_10152319406901937_3421393396548375866_n.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/07/30/egy_civilizacio_elpusztitasa
Egy civilizáció elpusztítása
2014-07-30T16:26:27+02:00
2014-07-30T16:26:27+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Az iraki Moszul (arabul: <span lang="ar">الموصل</span>, <i><span title="DIN 31635 Arabic" class="Unicode" style="text-decoration: none; white-space: normal;"></span></i><span><em><span>al-Mauszil</span></em></span>) város keresztény közössége immár gyakorlatilag történelem, a szűkebb-tágabb értelemben vett térség megannyi aggasztó történése (pl. a gázai és szíriai események) közül egy talán kevéssé figyelmet kapó eseménysor eredményeként.</p>
<p style="text-align: justify;">Amikor az Iraki és Levantei Iszlám Állam (angolul: ISIS, arabul: <span lang="ar">الدولة الاسلامية في العراق والشام</span>, <em>ad-Daulat al-Iszlámíjja fí'l-'Iráq wa's-Sám</em>) szélsőségesei az igaz úton vezérelt kalifák idejét idézően "<a href="http://www.reuters.com/article/2014/07/18/us-iraq-security-christians-idUSKBN0FN29J20140718" target="_blank">felajánlották" </a> [en] a moszuli keresztényeknek, hogy vagy térjenek át az iszlámra, vagy fizessenek fejadót (dzsizja) és nyerjék el a történelmi <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Dzimma" target="_blank">dhimmí </a> [hu] státuszt, vagy hagyják el a ninivei őskeresztény közösség kezdetei óta keresztények által folytonosan lakott várost végérvényesen, ők majdnem teljes mértékben az utóbbi mellett döntöttek.</p>
<p style="text-align: justify;">Más közösségekkel szemben erőszakosabban léptek fel az Iszlám Állam fundamentalistái <em>– </em>ennek a hagyományai is különben a monoteisták, vagyis<em> a "</em><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/People_of_the_Book" target="_blank">Könyv népei</a>nek" [en]<em> (</em>arabul: <span lang="ar">أهل الكتاب</span> , <em>ahl al-kitáb</em>) az iszlám kalifátus alatti státuszára vezethetők vissza. Ám egy közösséggel nemcsak véres úton lehet végezni...</p>
<p style="text-align: justify;">Bár sokak számára iszlám, Irak és erőszak szinoním fogalmak, nem szabad elfelejteni, hogy az iraki keresztények élénk és egyedülálló jelenlétnek örvendtek azon a földön közel két évezreden át, már az ókori Ninive időszaka óta, általában békében élve a muszlim közösségekkel a későbbiek folyamán.</p>
<p style="text-align: justify;"><img class="imgnotext" alt="800px-Saint_Elijah's_Monastery_1.jpg" src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/800px-Saint_Elijah's_Monastery_1.jpg" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Szent Illés monostora Moszultól délre, Irak legöregebb keresztény temploma a hatodik századból. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mosul#mediaviewer/File:Saint_Elijah%27s_Monastery_1.JPG" target="_blank">Doug</a></em><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mosul#mediaviewer/File:Saint_Elijah%27s_Monastery_1.JPG" target="_blank"> </a></p>
<p style="text-align: justify;">Moszul a hajdani Ninive, tegnap még egy multikulturális és többvallású mozaik volt, ahol megtalálhatók (voltak) a muszlim felekezetek, a kurd ezidek, és mandeusok mellett a kaldeus és szíriai katolikusok, a szíriai ortodox és az asszír keleti keresztények, valamint a görögkeleti ortodoxiát és a római katolikus egyház tanításait követő arab hittársaik is. </p>
<p style="text-align: justify;">Évszázadokon át ellenálltak a külföldi támadásoknak és üldöztetéseknek, jelen kálváriájuk a sors iróniája folytán, részben a különben <a href="http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/10/27/AR2006102700358_pf.html" target="_blank">evangéliumi protestáns</a> [en] ideológiai gyökerezettségű <a href="http://mandiner.hu/cikk/20111202_ivanyi_marton_az_iraki_talalos_kerdes" target="_blank">amerikai invázió </a>[hu] nyomán kezdődött el Irakban 2003-ban. És azóta is tart. </p>
<p style="text-align: justify;">Most egyszerűen és csendben átlép rajtuk a történelem, vagy Moszulból egyfajta asszír keresztény Maszada lesz? Ha eltörlik ezt a közösséget a Föld színéről, szól-e vajon értük a harang?</p>
<p style="text-align: justify;">Ha az Iszlám Állam fanatikusai tovább veszélyeztetik az arab világ kulturális sokszínűségét – amely szoros kapcsolatban áll kultúrával, önazonossággal és örökséggel – akkor nemcsak egy közösség, hanem egy történelmi, több évszázadot megélt civilizáció megsemmisítése is a lelkükön szárad majd.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szerző: <em>Iványi Márton</em></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><img class="imgnotext" alt="_1_~1_1.JPG" src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/_1_~1_1.JPG" /></p>
<p style="text-align: center;"><em> A Szent Behnam monostor, szíriai katolikus templom Moszultól délnyugatra, épült a 12-13. században. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Monastery_of_Mar_Behnam#mediaviewer/File:%D9%85%D9%88%D8%B1%D9%85.jpg" target="_blank">Aram33</a></em></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F07%2F30%2Fegy_civilizacio_elpusztitasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F07%2F30%2Fegy_civilizacio_elpusztitasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F07%2F30%2Fegy_civilizacio_elpusztitasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy civilizáció elpusztítása"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/07/30/egy_civilizacio_elpusztitasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/6559241" border="0" /></a><br /></p>
történelem
kereszténység
civilizáció
asszír
Irak
ISIS
Iványi_Márton
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/800px-Saint_Elijah's_Monastery_1.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/04/08/3t_3k_es_a_ballib-paradoxon
3T, 3K és a „ballib-paradoxon”
2014-04-08T13:11:05+02:00
2014-04-08T13:11:05+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">E blog ugyan nem szokott belpolitikai témákkal, de még áthallásosakkal sem foglalkozni, ám a törvényhozási választások mégis felhívták három jelenségre a figyelmünket, amit nem hagyunk szó nélkül. Az alábbiakat egyszerre az empíria diktálta, mégsem reprezentatívak, és jóllehet tapasztalatokon alapulnak, mégis inkább csak sejtések.</p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>3T = Torzító Techno-Tükör</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A techno- előtagot önkényesen a technológia rövidítéseként értjük. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Mindaz, amiben akár e blog szerzői is élnek, az a virtuális valóság, kibertér, ahogy tetszik, a közösségi hálózatoktól a nagy online napilapokon át a híraggregátor oldalakig, amivel kelünk és fekszünk, NEM képes társadalmunk közhangulatát – a választási eredmények tükrében – pontosan visszaadni. Aki, akárcsak megnézi például a hirkereso.hu-n a címeket, tematizációkat nap mint nap, olvassa Facebook-ismerősei politikai vonatkozású bejegyzéseit – és ugyanakkor nem követte a közvélemény-kutatásokat – nem ilyen eredményekkel kalkulált. Amiben „mi” élünk, az egy, az urbanizált városi értelmiségi-fogyasztói réteg (nevezzük őket gif-demokratáknak és hashtag-liberálisoknak) vélt vagy valós trendjeit és gondolatköreit követő, világháló által formált illúzió, társadalmunk és honfitársaink nagy része számára ha nem is idegen, ám irreleváns tartalmakkal – amelyekkel az országos politikai trend szembemegy. Nem feltétlenül arról van szó, hogy pl. a 444.hu modemzsinórmérték-szellemiségét meg sok jelen „divatoldal” humorát nem értik a zemberek – csak az nem mindenki számára központi kérdés. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>3K = Külföldre Kivándorolt Kasszandrák </span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>E csoport többsége/leghangosabb kisebbsége tragédiaként éli meg az előállt társadalompolitikai helyzetet, talán abban önigazolást is keresve korábbi, merőben gazdasági alapokon hozott döntésükre. Mindannyiunk találkozhatott olyan megosztásokkal a közösségi médián akár, akik deklarálták, hogy soha nem jönnek haza, külföldön alapítanak családot, mondván a gyermekeiknek legalább jobb lesz. Az emigráció keserű kenyere tudatmódosító hatást is kifejt? Minden jóindulatunk – találják meg számításaikat akár kint, vagy itthon – mellett is úgy véljük, hogy adott esetben éppenséggel kinti (gazdasági és/vagy társadalmi) marginalizáltságuk miatt tüntették ki ekkora figyelemmel a hazai választásokat. Egyszerre kinn jobb az élet, „itt legalább fontokat keresek” vs. „elszakítottak a családomtól” (miközben előbbiből azt következne, hogy a tér és idő korlátait kitágító európai integráció és a diszkont légitársaságok jelenléte miatt sem bürokratikus, sem anyagi akadályt különösebben nem jelenthet a hazalátogatás), ám ők „SOHA nem jönnek már vissza.” FYI: egy nálunk sokkalta rosszabb életszínvonalú Egyiptomban van egy olyan közmondás, hogy „abban, aki elhagyja az országot, miután annyian meghaltak érte, nincs szégyenérzet.”</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Ballib-paradoxon</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A balliberálisnak nevezett ellenzék szavazótáborának jelentős része még a Jobbikot (!) is közelebb érzi magához, mint a nemzeti konzervatív kormánypártokat, annak ellenére, hogy politikai képviseletük következetesen a kezdetektől nácikként, fasisztákként stb. démonizálta őket (a választási értékelésekig talán). Ez nincs kizárva, hogy azzal a már 2010 óta tartó folyamattal jár karöltve, hogy az északkeleti megyék hagyományosan balos többsége átalakult erőteljes Jobbik-jelenlétté is. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F08%2F3t_3k_es_a_ballib-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F08%2F3t_3k_es_a_ballib-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F08%2F3t_3k_es_a_ballib-paradoxon%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=3T, 3K és a „ballib-paradoxon”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/04/08/3t_3k_es_a_ballib-paradoxon#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5986988" border="0" /></a><br /></p>
mszp
fidesz
jobbik
lmp
országgyűlési_választások_2014
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/04/01/hogyan_tovabb_torokorszag
Hogyan tovább Törökország?
2014-04-01T08:57:43+02:00
2014-04-01T08:57:43+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><strong><span>A török helyhatósági választások előzményei és értékelése</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy jóval túllép a puszta kisstílű belpolitikai sárdobálás keretein a törökországi korrupciós botrányként elhíresült belpolitikai eseménylavina, úgy az országban zajló idei helyhatósági választások is túllépnek azon a szinten, hogy azért versengenének több szinten a helyi képviselőjelöltek, ki épít majd több betonozott utat vagy újíttatja fel hamarabb a település csatornarendszerét.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ahhoz, hogy megérthessük, milyen aktualitásokkal is szolgáltak a mostani választások és kronológiai sorrendben kívánjuk szemlélni az eseményeket, érdemes legalább októberig visszapörgetnünk az idő kerekét. Ekkor vált a közvélemény számára is egyértelművé ugyanis, hogy ami Erdogan és a Törökországban ma már kétes – és az események óta még kétesebb – hírű, ma Amerika Pennsylvania államában élő hitszónok, Fethullah Gülen mozgalma között zajlik, az jóval több pusztán eszmei vagy apróbb részletekben való nézeteltérésnél.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Ki is az a Fethullah Gülen? –</span></strong><strong><span> </span></strong><strong><span>Joviális öregúrból török Keresztapa</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A törökországi eseményekkel kapcsolatban a konfliktusra többé-kevésbé – mint úgynevezett emigráns török prédikátorra és mozgalmára, amelyet <em>Hizmet</em>ként is szoktak nevezni- ki is tér a legtöbb részletesebb híradás. Gülen egyébként saját magát az atatürki időkben börtönbüntetésre ítélt és oszmán török nyelven enciklopédiányi Korán-magyarázatot és egyéb iszlám vallási művet az életművében jegyző jeles tudós, Beddiüzzaman Szaíd Nurszi tanítványaként és követőjeként aposztrofálja, illetve írt maga is több vallási tárgyú művet, és épített ki az évtizedek során, és hozott létre egy átfogó török tanítási nyelvű nemzetközi iskolahálózatot.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A Szaíd Nurszi követőiből álló törökországi felekezettől azonban hamar levált a Gülen-féle mozgalom és tőlük eltérően egy, az evilági ügyek és a közéletben jóval érdekeltebb egyfajta civil mozgalomba csapott át, amely egyre több és egyre befolyásosabb támogatókat és tagokat gyűjtött magának, miközben az 1990-es évektől egyre jobb kapcsolatokat ápolt nemcsak törökországi, hanem amerikai befolyásos üzletemberekkel. </span>Az egyik ilyen kapcsolat volt annak idején Abraham Foxman is, aki a világszerte ismert Rágalmazásellenes Liga (ADL- Anti Defamation League) elnöke volt, ő kérte Gülentől a „Tolerancia az iszlámban” című könyv megírását és angol nyelven való kiadását. A szervezet retorikájában gyakorta megjelent innentől kezdve a „vallások közti párbeszéd” című vonal, amiben viszont már korántsem támogatta mindenki teljes vállszélességgel, még vallásosabb muszlim körökben sem. Folytatódott ellenben a mozgalom befolyásának növekedése, ami Gülen Amerikába való kiköltözése után sem hagyott alább éppen ellenkezőleg: rendőrségi, ügyészségi, politikai körökben és a médiában egész felépített birodalommal rendelkezett és rendelkezik részben ma is, hatalmát jól szemlélteti, hogy a Time magazin tavaly a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta be.</p>
<p style="text-align: center;"><span><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/T%C3%96R%C3%96K1.jpg" alt="TÖRÖK1.jpg" class="imgnotext" style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" /><em>A helyhatósági választások eredménye körzetenként: kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (narancs), ellenzéki Köztársaság Néppárt (kék) és Nemzeti Cselekvés Pártja (piros) </em></span></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Terhessé váló szövetség és tisztogatás állami szinten</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">A 2002-ben a török újkori történelem egy meglehetősen sötét korszaka után hatalomra kerülő Erdogan a kezdetektől egészen a közelmúltig jó viszonyt ápolt Gülennel és embereivel, igaz ami igaz, a korábbiakhoz hasonlóan egy katonai puccs veszélyét magában hordozó időszakban szüksége is volt megfelelő szövetségesekre a hadsereg hagyományos bázisát jelentő szekuláris-kemalista rétegen kívül. A jelek szerint viszont meglehetősen későn eszmélhettek rá török kormánykörökben, hogy nem mindenki az „ ő emberük”, aki vallásos: sokan beszélnek egy jelentésről, amelyben már egyenesen a Hizmet embereinek az állam gépezetébe való beszivárgására és az ezzel járó nemzetbiztonsági kockázatra figyelmeztette Erdogant Hakan Fidan, a török titkosszolgálat első embere, aki egyébként a miniszterelnök első számú bizalmasaként került kinevezésre korábban.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>Jelentés valóban volt-e vagy a jelenség felismerése indíthatta-e a lavinát, lényegében majdnem mindegy: tavaly októberben egy döntéssel kimondta a török kormány, hogy meg kell szűnnie az ún.”<em>dershanéknak</em>”, azaz privát egyetemi előkészítő iskoláknak, amik annyiban kötődnek Gülenhez, hogy 80%-uk egyrészt a szervezet érdekeltségébe tartozik, így fontos anyagi bázisául szolgál az egész szervezetnek. Másrészt azért is volt nagy vérveszteség, mert az a jól bejáratott hálózat egyfajta előrostálóként szolgált a legtehetségesebb diákok kiválasztására, akiket ösztöndíjjal és más módszerekkel a saját egyetemekre majd azt követően az államigazgatástól a rendvédelmi szervezetektől a médián át a legváltozatosabb helyekre orientálhatott a vallási tartalmon igencsak túllépett Hizmet.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Nem hagyhatjuk tehát említés nélkül a Törökországban történő eseményeket kapcsán a Gülen-szál fontosságát, annál is inkább nem, mert a közelmúlt vélt vagy valós lehallgatási, szex-és hangfelvétel montázs botrányai kapcsán a török kormány sem minden alap nélkül nevezte meg a „párhuzamos entitást”, mint a kényes ügyek mögött álló tettest. A korrupciós botrányban érintett, a letartóztatásokat elrendelő ügyészek leváltásáról való cikkezés indokolt, azonban csak úgy, ha a dolgokat teljes egészükben vizsgáljuk: a kormány álláspontja szerint legalábbis külső utasításra cselekedtek az ügyészek, akiket Gülen emberének tartanak. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Az, hogy a két fél érveiből és a részletekből pontosan mi és hogyan történt nyilván nem irreleváns és az idő valószínűleg meg is adja majd a választ, az viszont tény, hogy a kormány ellen történő és bizonyára nem véletlenszerűen időzített akció több szempontból is megbosszulta magát. Állami szinten még március elsején nyilvánította nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek a Gülenéket a legfőbb rendvédelmi szervek, a titkosszolgálatok és a legfelsőbb állami vezetők által alkotott nemzetbizonsági bizottság (MGK- Milli Güvenlik Kurulu). Erre pedig valószűleg nyomós oka is volt, a később nyilvánosságra hozott ügyészségi akták tanúsága szerint a török közélet gyakorlatilag teljes krémjét hallgatták le rendszeres jelleggel a Hizmet emberei. Ezt nem is túl sokkal rá követte az a Youtube-os hangfelvétel, amelyen egy kétségtelenül Erdoganéhoz hasonlító hangon megszólaló felvételen a miniszterelnök arról győzné meg fiát, Bilált, hogy a letartóztatások miatt jobb lenne a lakásában található egymilliárd dollárnyi készpénzmennyiség megfelelő helyre való helyezéséről gondoskodnia, ugyanakkor szintén telefonon arra is figyelmezteti: közben figyeljen oda, hogy telefonon ne beszéljenek erről a testvérével…</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A pontot az i-re az a Youtube-videó tette fel, amelyen a külügyminiszter, Ahmet Davutoglu és a titkosszolgálat vezetője, Hakan Fidan más magas rangú miniszterekkel egy nemzetbiztonsági ülésen vitatták meg egy esetleges török beavatkozás lehetőségét Szíriában, ezt követően blokkolták az ismert videómegosztó oldalt országszerte, fel volt adva tehát a lecke a választások előtt. </span><span>Az már csak hab volt a tortán, hogy a köztudottan érzékeny és hirtelen haragú ember hírében álló Erdogant a közelmúltban többek között a Twitteren és a Youtube-on terjesztett anyagokon keresztül hozták hírbe a Törökország-szerte ismert televíziós bemondónő és exmodell </span><em>Defne</em><span> </span><em>Samyeli</em><span>vel folytatott állítólagos viszonyáról.</span></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/t%C3%B6r%C3%B6k2.jpg" alt="török2.jpg" class="imgnotext" /></span></strong></p>
<p style="text-align: center;"><em>Fethullah Gülen állítólag éppen azok házainak lángba borulásáért kér átkot, akik "rágalomhadjáratot" indítottak ellene</em></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Mindegy kivel, csak Erdogan ellen</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ahogy a cikk elején utaltam rá, a helyhatósági választások előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a játszma tétje több lesz annál, hogy ki hasít ki nagyobb szeletet magának a politikai tortából. Igazából a tavalyi Taksim-téri zavargások során is nyilvánvaló volt, hogy a történetben nem a szegény természetvédő tüntetők pár megsajnált facsemetéjéről volt szó, hanem Erdogan hatalmának megingatása és kormányának elhiteltelenítése volt a cél a zavargások során, amelyeknek résztvevőit német „civil” szervezetek is előszeretettel támogatták meg.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A Hizmet a mostani helyhatósági választások előtt is igyekezett mindent elkövetni, hogy hívei és a nem-hívek közül minél többen ne a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjeire szavazzanak. A felekezet közvetlen érdekeltségébe tartozó Zaman című napilap weboldalán egy rövid ideig a legfőbb ellenzéki párt, a szekuláris-szocialista Köztársasági Néppárt (CHP) reklámjai jelentek meg, noha maga Gülen hivatalosan nem ismerte el a vádakat, miszerint az ellenzékiekre való voksolásra buzdítana.</span> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>Választás – üzenet a kárörvendőknek</span></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A jelek szerint azonban nem volt túl sikeres a hadjárat; noha a világsajtó egy jelentős része temette Erdoganékat és a párt összeomlásáról beszélt, a tegnapi szavazáson tulajdonképpen ennek ellenkezője történt. Míg a kormánypárt jelöltjei országos szinten a szavazatok több mint 45 %-át megszerezve tartoltak, addig a legfőbb ellenzéki párt a CHP 27.88%-ot, a nemzeti radikális MHP (Nemzeti Mozgalmi Párt) 15.2%, a kurd nemzetiségi pártnak is titulálható Béke és Demokrácia Pártja (BDP a nagy számban kurdok lakta keleti országrészben kilenc tartományi székhelyet megszerezve 4.04%-ot ért el.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Több szempontból szimbolikus volt tehát a győzelem Erdogan számára, és nem csak azért, mert rácáfolt azokra, akik előzetesen temették. A jó eredményből egyrészt talán van némi oka önbizalmat meríteni a következő évi parlamenti választásokra, másrészt nem csak a kedvező arányok miatt örülhetnek a kormánypárt szimpatizánsai: a 20 milliós metropolisz Isztambul és a főváros Ankara ismét AKP-s vezetés alatt lesz, amihez hozzájön az eddig hagyományosan baloldali Antalya,ami kétségkívül nagy presztízsveszteség a baloldali párt számára. Ami a szekuláris CHP–t illeti, kevés kivételtől eltekintve a tartományi székhelyek közül hagyományos baloldali fellegvárnak számító délnyugat-törökországi égei-tengeri partvidéket zsebelhette be, míg más helyeken az MHP fosztotta meg értékes pozícióktól.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><span>100 éves évforduló – avagy merjünk regionális hatalom lenni? </span></strong></p>
<p style="text-align: justify;">Kérdés, hogy a relatíve kiugró siker után mire számíthatnak most Erdoganék? Véleményem szerint, ahogy az idei ősztől kezdve folyamatosan tartott izgalmakat a török közélet, ez a jövő évi parlamenti választásokig sem lesz sokkal különb.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A kormánypárt célja pedig nem éppen a „merjünk kicsik lenni” elvre épül: jelenleg is tart a Boszporuszt elkerülő Kanal Istanbul projekt építése, amelynek elkészülte a „törökök Trianonja”, az 1920-as s<span>è</span>vres-i szerződés évfordulójára lett tervezve: 2020-ban jár le a tengerszorost érintő 100 évre szóló korlátozás, amely eddig megkötötte a törökök kezét és az áthaladó forgalomból nem szerezhettek bevételt. Részben ehhez, illetve részben a többi beruházáshoz köthetően a Török Köztársaság megalapításának 100.évfordulójához kapcsolódna Isztambul harmadik repterének már folyamatban lévő megépítése, amivel Frankfurt egyik riválisává válhatna középtávon. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A hatalmas léptekben folyó beruházásokon túl persze érdemes lehet az összeesküvés-elméleteken túllépve azon elgondolkozni, hogy valóban mindenkinek érdeke-e egy erős Törökországot látni a térképen? Az erre adható választ jól érzékelteti a legutóbbi török önkormányzati választások után több balkáni országban-Boszniában, Koszovóban és Macedóniában, Szerbia muszlimok lakta területein- illetve Gázában rendezett spontán, ovációval fűszerezett népünnepély, ami mindenesetre jól szemlélteti Erdogan hihetetlen népszerűségét az egykoron az Oszmán-birodalomhoz tartozó területeken.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Geopolitikai helyzetét illetően láthatjuk, hogy Törökország a balkáni, a kaukázusi és a közel-keleti régió metszéspontjában fekszik, azaz ráhatással bírhat az ott zajló eseményekre és vice versa, biztonságpolitikai téren pedig USA fontos szövetségesének számított eddig.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Hogy igaza lehet-e azoknak, akik kalifátust vagy egy neo-ottomán külpolitikát szeretnének provizionálni, nem tudni. Ahogyan azt sem, hogy a hidegháború után sem egyértelműen felbomló kétpólusú világkép után lesz-e létjogosultsága az atlanti tengely és Oroszország között egy erős és független regionális nagyhatalomnak? A jövő évi parlamenti választások után talán okosabb lehetünk valamivel, de addig még sok víz folyik le az isztambuli kanálison, <span>és alighanem a török politikának is igen mozgalmas egy évvel kell majd számolnia.</span></span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szerző:</strong> <em><strong>Kerékgyártó Áron,</strong></em> <em>Isztambul </em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/t%C3%B6r%C3%B6k3.jpg" alt="török3.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>A győztes Erdogan-t éltetik a macedón fővárosban, Szkopjéban </em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F01%2Fhogyan_tovabb_torokorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F01%2Fhogyan_tovabb_torokorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F04%2F01%2Fhogyan_tovabb_torokorszag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan tovább Törökország?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/04/01/hogyan_tovabb_torokorszag#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5888628" border="0" /></a><br /></p>
Törökország
Recep_Tayyip_Erdogan
helyhatósági_vállasztások
Fethullah_gülen
politikai_ellentétek
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/T%C3%96R%C3%96K1.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/14/nem_tiszta_lappal
Nem tiszta lappal
2014-02-14T11:35:02+01:00
2014-02-14T11:35:02+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Olyan korban élünk, amikor a gazdag, iparosodott országok kiemelt figyelmet fordítanak a külföldi emberi jogi jogsértésekre, miközben saját szabványaiknak otthon nem felelnek meg. Különös tekintettel a nemzetközi jogi kötelezettségekre. </p>
<p style="text-align: justify;">A szabadelvű és szabadságszerető ország hírében álló Norvégiában és Svédországban az ezredfordulót követően a politikai középre is átterjedtek, társadalmilag pedig "mainstreamesedtek" a kulturális fundamentalista és iszlamofób nézetek és az intézményesedő xeno-rasszizmus számos jogsértésben és a türelmetlenség kirívó eseteiben öltött testet. Ezekben az országokban több mint egy évszázados múltra tekint vissza a lapp (a továbbiakban: számi) közösség kollektív elnyomatása is.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/lapp2.jpg" alt="lapp2.jpg" class="imgnotext" /><em>Számi kunyhó valahol Skandináviában. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:ArildV" target="_blank">ArildV</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Február 6-a, a számik nemzeti napja alkalmából idén is többen hívták fel a <a href="http://www.newsinenglish.no/2014/02/06/debate-over-sami-national-day/">figyelmet arra</a>, hogy a számi nyelvjárások közel járnak a kihaláshoz. Norvégiában részben a nemzetközi közösség figyelmét már régen felkeltő „norvégizálás” miatt sok <a href="http://www.galdu.org/govat/doc/mindeengelsk.pdf">bírálat</a> élte az elmúlt évtizedekben a skandináv királyságot, ahogy a „bennszülött” lakosság hátrányos megkülönböztetése nyomán is.</p>
<p style="text-align: justify;">Számos, a közösség jogi elismertségét garantáló, kedvező <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sami_people#Discrimination_against_the_Sami">intézkedés</a> [en] dacára mind a mai napig előfordulnak <a href="http://archive.is/8SB3E">nehézségek</a>.</p>
<p style="text-align: justify;">Különösen aggasztó, hogy a számi gyermekek és serdülők mindkét országban ki vannak téve a megfélemlítés különböző formáinak számi önazonosságuk miatt. 2011. április 8-án az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (CERD) ajánlásokat fogalmazott meg Norvégia számára, ezek számos kérdéssel foglalkoztak, többek között a kétnyelvű (tehát anyanyelvi is!) oktatást igénylő diákok oktatási helyzetével. Az egyik bizottsági ajánlás az volt, hogy nem szabad lehetővé kell tenni, hogy a norvég diszkriminációellenes jogszabályokban egy nyelv sem teremthet alapot a hátrányos megkülönböztetésre továbbá javasolta, hogy A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi ENSZ <a href="http://www.unhcr-centraleurope.org/hu/pdf/informacioforrasok/jogi-dokumentumok/nemzetkozi-menekultjog/a-faji-megkulonboztetes-valamennyi-formajanak-kikuszoboleserol-szolo-nemzetkozi-egyezmeny.html">Egyezmény</a> 1. cikkének szövegezését építsék be a vonatkozó jogszabályba és az emberi jogokról szóló törvénybe is. A norvégiai számi lakosságra vonatkozó további javaslatok között szerepelt az is, hogy javuljon a tolmácsszolgáltatások hozzáférhetősége és színvonala, valamint az, hogy a lakossági ombudsman javaslatai egyenlő jelentőséggel bírjanak a cselekvés szempontjából.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/lapp3.jpg" alt="lapp3.jpg" class="imgnotext" /><em>Rénszarvascsorda egy karámban, Lappföldön. </em></p>
<p style="text-align: justify;">Tehát elmondható, hogy az emberi jogok és demokrácia szempontjából mintaországoknak tekintett és az említettek érvényesítésére büszke skandináv országoknak a lapp közösségek kollektív helyzetét javító, különben dicséretes intézkedéseik ellenére is van egy csontváz a szekrényében.</p>
<p style="text-align: justify;">Megint, és még mindig: vajon fügefalevelekről és Prokrusztész-ágyakról van-e szó, és ha igen, miért? Európa gyakran beszél „értékekről,” „Felvilágosodásról”, "toleranciáról." Ahogy Sartre mondta egy másik szövegkörnyezetben: a száj nyitva, ám a szavak elhalnak a nyelven. </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F14%2Fnem_tiszta_lappal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F14%2Fnem_tiszta_lappal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F14%2Fnem_tiszta_lappal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nem tiszta lappal"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/14/nem_tiszta_lappal#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5813994" border="0" /></a><br /></p>
emberi_jogok
hátrányos_megkülönböztetés
lappok
ENSZ
Norvégia
Svédország
CERD
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/lapp2.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/13/boszniai_alloviz_es_a_korok
Boszniai állóvíz és a körök
2014-02-13T13:20:09+01:00
2014-02-13T13:20:09+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Körök. A vízbe ejtett kő által keltett fodrok azt jelképezik, hogy milyen számtalan folyománya lehet egy-egy cselekedetnek és hogy ezek a körök hogy befolyásolják emberek exponenciálisan növekvő számának az életét, ahogy a szerb katona Marko jótette is muszlim barátjával Srdan Golubovic <a href="https://www.youtube.com/watch?v=TgaE7y8QjT0">filmjében</a>. </p>
<p style="text-align: justify;">Elszomorodik az ember, valahányszor feszültségekről értesül a Balkánon. Valamennyire mégis megkönnyebbül, amikor a dolgok mélyére tekint, hiszen ezúttal talán nem etnikai törésvonalakról van szó.</p>
<p style="text-align: justify;">Az első gondolatok a Tuzlában február 5-én kitört tüntetések nyomán szintén sötét színezetűek voltak, hiszen mindez az első szarajevói, Markale piactéren történt vérengzés huszadik évfordulójára esett. </p>
<p style="text-align: center;"><em><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Bosznia5.jpg" alt="Bosznia5.jpg" class="imgnotext" /></em></p>
<p style="text-align: center;"><em>Jelen és múlt: a szarajevói Markale piactér és áldozatainak emlékműve (saját felvétel)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Ám ebben az esetben, mint kiderült, bosnyák (muszlim), horvát és szerb <a href="http://www.theguardian.com/commentisfree/2014/feb/10/anger-bosnia-ethnic-lies-protesters-bosnian-serb-croat">együtt tüntet</a> az igazságtalansággal szemben. A szociális problémák (magas munkanélküliség, korrupció, nehézkes bürokrácia) okozta általános elégedetlenség és a gazdasági kilátástalanság fő felelőse ezúttal a politikai elit, nem a szerb, nem a horvát, nem a bosnyák és nem, nem a csetnik, nem az usztasa és nem a modzsahid.</p>
<p style="text-align: justify;">Talán valami megmozdult Boszniában. <span>Végre valami az ország harmadik legnagyobb, vegyes lakosságú településén felkavarta az állóvizet. </span>Ez a kő ezúttal a tüntetések és résztvevőik, akik nem etnikai alapon, egyszerű emberekként, állampolgárokként léptek fel, az emberhez méltó élet feltételeit, munkahelyeket, a korrupció („<em>mito</em>”) végét, működő intézményeket, stb. követelve.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Bosznia2.jpg" alt="Bosznia2.jpg" class="imgnotext" /><em>Lerombolt híd a Neretván. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:Neretva_most.jpg" target="_blank">Nenad Martinovič</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">2014-ben a nemzetiségi alapok talán egyszer s mindenkorra a múltéi lesznek az országban, ahogy Golubovic filmjének megrázó jelenetében is egy végzetes percre, mégpedig emberi áldozatok nélkül. </p>
<p style="text-align: justify;">És talán az sincs kizárva, hogy Bosznia a térség barométere is egyben, hiszen a környező országokban, Horvátországban és Szerbiában is hasonló <a href="http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2014/02/why-are-balkans-boiling-again-201421291050358518.html">társadalmi nehézségeket</a> találni. Szociális nehézségek márpedig szociális válaszokat igényelnek. Lehet, hogy a "<a href="http://www.diplomaticobserver.com/EN/belge/2-920/yugonostalgia.html" target="_blank">jugonosztalgiát</a>" felváltja valami új, vagy új formában születik az újjá.</p>
<p style="text-align: justify;">Sasa Stanisic Hogy javítja a katona a gramofont című könyvében, amikor a kilencvenes évek polgárháborúja szétrombolja a fiatal Aleksandar boszniai otthonát, ő szüleivel nyugatra menekül. Nyugtalan kíváncsisággal fedezi fel a számára idegen Németországot, és makacsul meséli a múlt bolondos, tragikomikus történeteit egy nagy családról a Drina menti Višegradban: Aleksandar a mesébe menekül, és a mese segítségével idézi fel „a régi szép időket,” végül visszatér szülőföldjére.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Bosznia4.jpg" alt="Bosznia4.jpg" class="imgnotext" /><em>Az újjáépült mostari Öreg Híd (saját felvétel)</em></p>
<p style="text-align: justify;">Jugonosztalgiának nevezik azt az életérzést, amely az elmúlt években, évtizedben a mindennapokat jellemezte a Balkánon. Egyfajta lemondás a jelenről, megfeledkezés a közelmúltról, a távolabbi múltba révedés, amely idealizálja romanticizálja azt, újraszövi az elveszett történetet, Szebbé teszi, feldíszíti, sóhajjal hívja elő és ösztönzi a kollektív emlékezetet. Ez meglepő módon nemcsak az időseket kerítette hatalmába, hanem a fiatalabbakat is, sőt, a Stanisictól is fiatalabb, szétválás után születettek körében is. </p>
<p style="text-align: justify;">Nincs kizárva, hogy a közelmúltban egyre általánosabbá váló tendencia helyébe valami új lép, és épp most terjednek a koncentrikus körök. </p>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/TgaE7y8QjT0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/TgaE7y8QjT0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F13%2Fboszniai_alloviz_es_a_korok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F13%2Fboszniai_alloviz_es_a_korok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F13%2Fboszniai_alloviz_es_a_korok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Boszniai állóvíz és a körök"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/13/boszniai_alloviz_es_a_korok#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5812431" border="0" /></a><br /></p>
gazdaság
tüntetések
Bosznia
Jugoszlávia
Tuzla
nemzetiségi_ellentétek
Krugovi
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Bosznia5.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/05/ormenyek_az_oszman_birodalomban_nepirtas_aldozatai_vagy_vegrehajtoi
Örmények az Oszmán Birodalomban: népirtás áldozatai vagy végrehajtói?
2014-02-05T13:55:51+01:00
2014-02-05T13:55:51+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p align="center" style="text-align: justify;"><a href="http://m.hvg.hu/_tudomany/20120424_ormeny_nepirtas_nemeszisz">Zubor Zalán</a> 2012. április 28-án megjelent cikke történelmi hamisításokra és mítoszokra épül, ennek célja a HVG olvasóinak megtévesztése. Nem könnyű egy ilyen rövid cikkben ennyi történelmi tényt eltorzítani, de a szerzőnek sikerült. Több esetben állításait abszurd mivoltuk miatt még kommentálni is nehéz, mint például, azt, hogy a Nemeszisz szervezet terrorista tevékenysége <i>„egyik ihletője volt a nemzetközi büntetőjognak, így a nürnbergi pereknek</i>”. Inkább az történt, hogy a terroristák büntetlenek maradtak, Örményországban őket hősök rangjára emelik, ami évtizedekkel később lehetővé tette, hogy további terrorista szervezetek lépjenek a színtérre, olyanok mint az <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Armenian_Secret_Army_for_the_Liberation_of_Armenia" target="_self">ASALA-csoport</a> [en], amelynek áldozatai között több tucat különböző nemzetiségű vétlen ember szerepel. További példa az, hogy Örményországban „hősnek” lett kikiáltva Sztepan Saumjan, Andranik Ozanian, Amazaszp Szrvantzjan és Drasztamat Kanajan tábornok, valamint Garegin Nzsde és sokan mások, azon hóhérok közül, akik kezéhez több százezer békés török és azeri ember vére tapad. Vagy Gurgen Janikjan: a Kaliforniában megölt diplomaták gyilkosát, akit az amerikai bíróság életfogytiglan börtönbüntetésre ítélt, magasztosan dicsőítik az örmény színdarabokban és versekben.</p>
<p style="text-align: center;"><b><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Larnaca_monument.jpg" alt="Larnaca_monument.jpg" class="imgnotext" /></b><em>Az Örmény népirtás emlékműve Cipruson. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:NeoCy" target="_self">Alexander-Michael Hadjilyra</a> </em></p>
<p style="text-align: justify;"><b>Egy kis módszertan, avagy történelem a mitológiával szemben</b></p>
<p style="text-align: justify;">A szerző egy borzalmas gyermekgyilkosságról szóló metszetet választott ki a cikk látványossága kedvéért, ami viszont inkább a téma “mély” tudományos megközelítéséről tanúskodik. Az első világháború éveiben Kelet-Anatóliában az örmény és török etnikai közösségek között zajló kölcsönös mészárlásokat Zubor úr, minden apellátát kizárva, “örmény népirtásnak” nevezi (habár ugyanúgy nevezhető “török népirtásnak” is), míg az Oszmán Birodalom vezetőit – akik minden erőfeszítést megtettek, hogy véget vessenek a hátországukban folyó polgárháborúnak és gyakorlatilag, megmentették a nemzetet a fizikai megsemmisüléstől és etnikai tisztogatásoktól – „háborús bűnösöknek” titulálja. Nem valószínű, hogy a szerző elgondolkozott volna azon, hogy a „népirtás” kifejezés – melyet Raphael Lemkin professzor 1943-ban, tehát évtizedekkel később vezetett be a használatba – sehogy sem alkalmazható visszamenőleg. Ám ha mégis, akkor népirtásnak kell minősítenünk a civil török lakosság lemészárlását is, amelyet örmény fegyveres csapatok végeztek (erre majd részletesebben kitérünk), a hugenották tömeggyilkolását Szent Bertalan éjszakáján 1572-ben, Timur Lenk kegyetlenkedéseit a XIV-XV. században, vagy a rómaiak okozta vérontást Karthágó lerohanása során i.e. 147-ben, és még számos hasonló történelmi eseményt. Ezek, ha napjainkban történnének meg, valószínűleg a „népirtás” kategóriájába kerülnének. De a felidézett eseményekre 1943. előtt került sor! „Népirtásnak” nevezni olyan eseményt, mely a megnevezés keletkezése előtt történt, annyi, mint a középkori inkvizítorokat emberi jogok és a vallásszabadság megsértésével vádolni, vagy Nagy Sándort agresszornak nevezni, mert a szomszédos országok szuverenitására és függetlenségére tört. Nos, akkor ma, a XXI. században, nevezzük el ezeket a harmadik országokban történt tragikus történelmi eseményeket modern szakkifejezésekkel (például, „népirtásnak”), és országainkban börtönözzünk be mindenkit, aki ezt tagadni meri. Hát nem abszurdum?</p>
<p style="text-align: justify;">Zubor úrnak tudnia kell, hogy a népirtás akkor válik ténnyé, az ember pedig bűnözővé, miután erről törvényszéki végzés született. Senki sem jogosult törvényszéki hatóságon kívül, népirtásnak minősíteni egy eseményt és annak résztvevőit bűnözőknek. Az emberiség mindeddig jogi szempontból mindössze 4 esetet minősített emberirtásnak, ezek: a zsidó holokauszt és a roma népirtás (a Nürnbergi Törvényszék ítélete alapján), a boszniai muzulmánok esete (Nemzetközi Törvényszék verdiktje alapján a volt Jugoszlávia vonatkozásában), valamint a tuszi nép elleni véröntés Ruandában (Nemzetközi Törvényszék ítélete Ruandára vonatkozóan). Jelenleg viták folynak a Pol Pot uralkodása alatt elkövetett bűncselekmények vádját elbíráló kambodzsai igazságszolgáltatás függetlenségének és szakmai felkészültségének megfelelőségéről. Ami a többi esetet illeti, melyek megvitatása során az emberek – főleg a jogtól távol állóak – előszeretettel használják a „népirtás” kifejezést, nehéz megállapítani, hol végződik a propaganda és hol kezdődik a politikai érdekek érvényesítése, mint például a szavazatok utáni hajsza, vagy egyik-másik ország EU-s csatlakozásának késleltetése. Azonban ezeknek a spekulációknak semmi köze a joghoz és az igazságszolgáltatáshoz.</p>
<p style="text-align: justify;">Hasonló a helyzet az úgynevezett „örmény népirtással” is, amellyel kapcsolatosan több ország parlamentjében a lobbi-csoportoknak köszönhetően politikai, zömében nem jogi, inkább deklaratív jellegű határozatokat hoztak. Azonban, mivel a történelem során ebben az ügyben nem született törvényszéki ítélet, így maga az „örmény népirtás” ténye sem létezik. Esetleg adhatott volna némi esélyt az „örmény népirtás” mai apologétáinak a 1921. évi Máltai Törvényszék, melyet a szövetségesek direkt a törökök feletti bíráskodás céljával hoztak létre. Azonban a bírák, alaposan kivizsgálva a 144 gyanúsított ellen emelt vádakat, nem tudtak bizonyítékot találni vétkességükre és mindannyian szabadon bocsáttattak, 8 ember kivételével, akiket a vád egy másik pontjában találtak bűnösnek, éspedig a brit hadifoglyokkal szembeni kegyetlen bánásmódban. Ezért Zubor úr aligha tudna magyarázatot adni az olvasóknak, milyen bíróság vagy nemzetközi törvényszék ítélete alapján nevezi cikkében az egykori Oszmán Birodalom vezetőit „háborús bűnösöknek” és az országban lezajlott eseményeket „népirtásnak”.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Van_Defenders.jpg" alt="Van_Defenders.jpg" class="imgnotext" /><em>Örmény védők Van ostromakor, 1915. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/User:MarshallBagramyan" target="_self">Marshall Bagramyan</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">A cikk szerzője többször használja az „örmény népirtás” egyik régi propagandisztikus kliséjét, miszerint ez volt a XX. század első ilyen eseménye. De ha egy percre megfeledkezünk a jogrendszer alapvető szabályáról – a törvény és egyéb jogi aktus visszamenő hatályának tilalmáról – és alkalmazzuk a „népirtás” kategóriát még a fogalom bevezetése előtti időszakra vonatkozóan, akkor a XX. század első népirtása 1904-1907-ben <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Herero_and_Namaqua_Genocide" target="_self">Namíbiában</a> történt, amikor a herero és namaqua népcsoportokat szinte teljes egészében elpusztították. A másodikra a két balkán-háború alatt került sor az 1912-13. években (Cornis-Pope & Neubauer, 2004: 21), az akkor elkövetett kegyetlenségeknek és tisztogatásoknak békés török lakosság esett áldozatául. A harmadik 1914-ben zajlott le: felfegyverkezett örmény csapatok támadtak védtelen törökökre, aminek következtében Isztambul kénytelen volt a lázadó örmény lakosságot a hadműveleti színtértől minél távolabbra kitelepíteni. </p>
<p style="text-align: justify;">A már rég leleplezett történelmi hamisítások ismétlésétől sem idegenkedik a szerző. A történészek bebizonyították, hogy Adolf Hitler 1939. augusztus 22-én a <em>Wehrmacht</em><b> </b>vezérkari gyűlésén tartott beszédében egyszer sem tett említést az örményekről. A Nürnbergi Per anyagából kiderül, hogy azon a napon Adolf Hitler két beszédet mondott, a reggelit és a délutánit. Luis Lohner amerikai újságíró, aki már az első világháború idején örmény propaganda-kiáltványok terjesztéséről lett híres, benyújtott a Nürnbergi Törvényszéknek egy dokumentumot, mely állítása szerint, tartalmazta Adolf Hitler „beszédének szövegét”, melyben van egy mondat az örményekről. A dokumentum L-3 szám alatt nyilvántartásba lett véve, azonban Lohner nem tudott meggyőző magyarázatot adni a dokumentum eredetéről. A törvényszéki tagok a dokumentumot eleve kétes eredetűnek minősítették, ám maga a felmerülésének ténye arra késztette a nyomozó hatóságot, hogy további, hiteles iratok után kutassanak, melyek fényt deríthettek Adolf Hitler mindaddig ismeretlen beszédeire. A kutatások eredményeként a Wehrmacht Vezérkari Levéltárban felbukkant még két dokumentum, melyek mint kiderült, Adolf Hitler augusztus 22-i beszédeinek pontos átirata voltak. Ezeket a dokumentumokat a Törvényszék a 798-PS és 1014-PS szám alatt vette nyilvántartásba. Egyik átiratban sem volt említés az örményekről, amikor ezeket összehasonlították az L-3 dokumentummal kiderült, hogy az L-3 a két beszéd átiratának egyesített, jelentősen módosított verziója. Ezért a Törvényszék kétséges dokumentumnak minősítette, melynek eredete ismeretlen maradt a történészek számára. Azonban, bárki is lehetett a szerzője, az is fontos, hogy az örményekről írt szavak a margókon voltak elhelyezve, és nem a beszéd amúgy is eltorzított szövegében. Tehát még az L-3 dokumentumból sem következik az, hogy Hitler kimondta ezeket a szavakat. A történészek az 1014-PS szám alatti átíratott, melyben nincs örmény hivatkozás, tekintik az egyetlen olyan átiratnak, mely a leghitelesebben tükrözi Adolf Hitler felszólalását. Az USA-ban megjelenő "Armenian Reporter" folyóirat 1984. augusztusi számában elismerte a hamisítás tényét. Ezt a mítoszt úgyszintén leleplezték Heath Lowry ("The U.S. Congress and Adolf Hitler on the Armenians", "Political Communication and Persuasion", 3. kötet, 2 szám (1985), 111-139 old.) és Theodore J. O’Keefe, Georges de Maleville ("La tragédie arménienne de 1915"), francia történész, valamint Winfried Baumgart német történész és mások. Ennek ellenére az örmény propaganda továbbra is terjeszti ezt a valótlanságot, mi több, azt is sikerült elérniük, hogy az amerikai Holokauszt Múzeum falán is már megtalálható. Itt helyén való az észrevétel, hogy a múzeum szponzorjai között több amerikai örmény szervezet is szerepel.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem felel meg a valóságnak Zubor úr azon állítása sem, hogy Svájcban, Szlovéniában és Argentínában büntetőjogi eljárás illeti azokat, akik tagadják az „örmény népirtást”. Először is, nem Szlovénia, hanem Szlovákia. Azt a szándékosan megtévesztő információt, hogy elfogadtak ilyen törvényt Szlovákiában, elsőként múlt év november 24-én a franciaországi "Nouvelles d'Arméniе" c. örmény kiadvány jelenítette meg, hivatkozással a volt szlovák igazságügyi miniszterre, majd a hazugságot átvette és továbbterjesztette az örmény befolyás alatt álló oroszországi "Regnum" Ügynökség (melynek már egy ideje Robert Kocsarjan volt örmény köztársasági elnök a tulajdonosa). Azonban a következő nap Szlovákia moszkvai Nagykövetsége cáfolta a dezinformációt. Másodszor, Argentína végképpen először jelenik meg ebben a témában. Aligha tudna Zubor úr pontos hivatkozással szolgálni a törvény számára és keltezésére nézve úgy Szlovákia, mint Argentína vonatkozásában. Ez kitaláció. Harmadszor, a svájci BTK <a href="http://www.admin.ch/ch/e/rs/311_0/a261bis.html">261prím cikkelye</a> pénzbüntetést vagy legfeljebb három évig tartó szabadságvesztést szab ki<i> </i>a <i>„faji, etnikai vagy vallási intolerancián alapuló népirtás vagy más emberiesség elleni bűncselekmények tagadásáért, lekicsinyítéséért vagy indoklásáért”. </i>Tehát explicit nem nevesíti az<i> </i>örményeket. A törvény sújtja a népirtásnak mint fogalomnak a tagadását és a népirtás, mint tudjuk, akkor válik ténnyé, amikor arról bírósági vagy törvényszéki ítéletet hoztak. Az emberiség viszont, mint már említettük a fentiekben, gyakorlatilag négy esetet ismert el olyannak. Pont e felsorolt négy népirtás tagadása számít Svájcban bűntettnek. Ez ellen tiltakozhatnak, mondván, hogy Svájc elismerte az „örmény népirtást” törvényhozási szinten. Azonban, erre vonatkozóan érdemes megjegyezni, hogy először is, a parlament nem igazságügyi hatóság, és az elfogult képviselők nem léphetnek a független bírák helyébe. Másodszor pedig: a vonatkozó határozatot (határozatot, nem törvényt!) csak a parlament alsó-háza fogadta el, nem mindkettő. Az egyetlen személy, akit a fenti törvény alapján megbírságoltak, Doğu Perinçek török történész volt, aki Strasbourgban pert indított Svájc ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán és azt meg is nyerte, ami jogi precedenssé vált arra, hogy a BTK e cikkelye nem terjed ki az örményekre. Így a nincs olyan ország a világon, ahol konkrétan az „örmény népirtás” tagadását jogszabály tiltaná.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/800px-Bazarduzu_robl.JPG" alt="800px-Bazarduzu_robl.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Bazarduzu, Kaukázus. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:Bazarduzu_robl.JPG" target="_self">Freieck</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Zubor úr, sok figyelmet fordítva <a href="http://www.operationnemesis.com/pdf/original_TIP_3-05_Hosfeld.pdf">Szogomon Tehlirjan</a> [en] ügyére, igyekszik bizonyítani, hogy a bíróság állítólag, szimpátiát érezve iránta, beszámíthatatlannak minősítette őt azzal az egyetlen céllal, hogy minél előbb szabadon bocsáthassák az örmény „Monte Cristo grófját”. Ezáltal a szerző azt sugallja az olvasóknak, hogy a gyilkos terrorista „igazságot szolgáltatott”. Miközben a bíróság nem azért bocsátotta szabadon Tehlirjant mert felmentette az általa elkövetett gyilkosság bűne alól, hanem mert valóban beszámíthatatlannak tartotta a vádlottat! Ennyi erővel beszámíthatatlanság elismerése esetében szabadlábra helyezhető „napjaink Tehlirjanja” – <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Anders_Behring_Breivik" target="_self">Anders Behring Breivik</a><em><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Anders_Behring_Breivik" target="_self"> is,</a> </em>aki Tehlirjanhoz hasonlóan ártatlan embereket lőtt le, amit „elvi meggyőződésével” magyarázott és többek között az „örmény népirtás” megbosszulásával indokolt. Nem is kételkedünk abban, hogy Tehlirjanhoz hasonlóan neki is akadnának „szimpatizánsai” a tollforgatók köreiben. Az sem kétséges, hogy ha a berlini bíróság olyan „tisztánlátással” bírt volna, mint Zubor úr, aki évszázadok múltán is képes volt észrevenni Tehlirjan beszámíthatóságát, a vádlott azonnal a bitófára jutott volna.</p>
<p style="text-align: justify;"><b> </b></p>
<p style="text-align: justify;"><b>Mi maradt eltitkolva az opponensünk cikkében?</b></p>
<p style="text-align: justify;">Az Oszmán Birodalomban az örmények számos előnyt élvező „millet”-et képeztek, a törökök és örmények sok évszázadon keresztül egymás mellett éltek jó viszonyban. Amikor a birodalom gyengülni kezdett – élve I. Miklós orosz cár szavaival, lassan „Európa beteg emberévé” vált – szemet vetettek rá a nagyhatalmak, remélve vagyonának elosztását maguk között. Az emberiség akkori történelmi szakaszán ez normális jelenségnek számított. A nyílt külső támadásokon, vagyis háborúkon túlmenően, belülről is igyekeztek megingatni a többnemzetiségű államot, szítva a szakadár nemzeti mozgalmakat. Így vált függetlenné Görögország, Szerbia, és Bulgária. Ma keveset beszélnek ezen államok függetlensége humanitárius következményeiről, vagyis a török lakosság tömeges kiűzéséről a Balkánokról Anatóliába. Az emberi tragédiák, a több ezer török család nyomorúsága ellenére a társadalom alapvetően megértéssel fogadta a volt honfitársaik elszakadását az országtól, mivel tudatában volt annak, hogy a török nemzet részére a balkáni országok csak birtokolt területek voltak és nem a történelmi hazája.</p>
<p style="text-align: justify;">A nagyhatalmak az ország keleti területein is <span>megtalálták </span>azt a potenciális erőt, amely segítségével tovább gyengíthették a birodalmat. Nem véletlen, hogy a Berlini Kongresszus után pont Kelet-Anatóliába áramlott számos <a href="https://www.youtube.com/watch?v=riHFLawye2s"></a>európai és amerikai misszionárius, akik iskolákat és kórházakat nyitottak meg, jótékonysági szervezeteket alapítottak, és ezzel egyidejűleg keresték annak lehetőségét, hogyan keltsék életre a nemzeti mozgalmakat az örmények köreiben. Azonban a balkáni népektől és az araboktól eltérően, akik többségben voltak saját hazájukban, az örmények szám szerint még csak nem is közeledtek a demográfiai többséghez egyik vilajetben sem a hat közül, melyeket a nagybirodalmi tervek szerint a jövendőbeli új Örményországnak szántak. Nagyon találóan írt erről Vahan Norair Dadrjan örmény történész: „<i>Görögország, Szerbia és Bulgária az Oszmán Birodalom végtagjai voltak, amelyek nélkül az amputációt követően még életben maradhatott volna, de az örmények az ország gyomra és belei voltak</i>”. Valóban, az örmények és a törökök évszázadokon keresztül békésen éltek egymás mellett egész Anatólia szerte, falvaik majdhogynem "sakktábla elrendezésben" helyezkedtek el, és még a legkisebb városoknak is örmény-török vegyes lakossága volt. Azonban egyetlen vilajetben sem volt az örmény lakosság többségben. Egy örmény állam kialakítása ezen a földön a többséget képező török lakosság számára az őshazája elvesztését jelentette. Emlékezve arra, mi lett a sorsa a balkáni törököknek, miután ott független országokat alakítottak ki, a törökök nem tápláltak semmilyen illúziót arra vonatkozóan, milyen sors vár rájuk, ha Anatóliában egy örmény államot hoznak létre. Egy ilyen állam megvalósítása Woodrow Wilson önrendelkezési elmélete szerint, abban az esetben lett volna lehetséges, ha az örmény kisebbség többséggé válik, ez pedig úgy lett volna elérhető, ha a török lakosságot vagy elűzik, vagy kiirtják valamilyen lázadás, illetve egy soron következő orosz-török háború során. Erre bőven találunk példákat, mindenki jól emlékszik az azerbajdzsáni lakosság sorsára Kaukázus azon vidékén, mely az 1828-as orosz hódítás előtt még 80%-ban azeriek lakta Ireváni Kánság volt, melyet az Oroszországhoz történő csatolást követően Örmény Körzetnek neveztek, és amelynek demográfiai összetétele jelentősen megváltozott. Pontosan ezeket a terveket preferálták a nagyhatalmak és misszionáriusaik a Berlini Kongresszust követő időszakban Kelet Anatólia vonatkozásában, ezt akarták megvalósítani a korábban lojális örmény lakosság segítségével, hogy tovább gyengítsék „Európa beteg emberét”.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/unnamed2.jpg" alt="unnamed2.jpg" class="imgnotext" /><em>A konfliktus áldozatainak maradványait feltáró ásatások, Zeve, Van. </em></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-align: justify;">Ezért amikor kitört a világháború, minden készen állt ahhoz, hogy az örmény lakosság, vál</span><span>lalva az „ötödik oszlop” szerepet, </span><a href="https://www.youtube.com/watch?v=cXHea26RDAY">fegyveres lázadást</a><span> [en] keltsen és aktívan segítse a közeledő orosz csapatokat, tönkretéve a kommunikációt és akadályozva a török hadsereg hadtápbiztosítását. Az örmények bojkottálták a besorolást és az örmény katonák tömegesen álltak át az oroszok oldalára, az örmény fegyveres bandák visszaélve azzal, hogy a török férfiak bevonultak a hadseregbe, hozzáláttak régi vágyuk megvalósításához – a demográfiai helyzet megváltoztatásához védtelen asszonyok és gyermekek fizikai megsemmisítése útján.</span></p>
<p style="text-align: justify;">A török levéltárak, melyekkel Zubor úr feltételezhetően, nem foglalkozott, arról tanúskodnak, hogy az örmény fegyveres bandák legalább <a href="http://www.nytimes.com/2005/04/17/international/17cnd-turkey.html?_r=1&scp=1&sq=Turkey%20Says%20523,000%20Were%20Killed%20by%20&st=cse">523.955 török</a> [en] civil<span style="text-decoration: underline;">t</span> – zömében nőket és gyermekeket gyilkoltak meg. És ez csak azoknak az áldozatoknak a száma, akiket név szerint ismertek és ezért elhalálozásukat rögzíteni tudták a nyilvántartásokban. De hány ilyen eset nem került a nyilvántartásba? Számos történész azon a véleményen van, hogy az örmények több mint egymillió török civilt gyilkoltak meg, nem számítva azokat, akik a zavargások miatt bekövetkező éhségtől vagy betegségtől haltak meg (Justin McCarthy amerikai történész adatai szerint: 1.190.000 meggyilkolt és 900.000 sebesült török volt csak Kelet-Anatóliában, nem számítva azokat, akiket az örmények a francia légió tagjaiként öltek meg Kilikiában, valamint a görög hadseregtagjaiként – Nyugat-Anatóliában). Az örmények gyilkolták a törököket, akik még nem is olyan régen a szomszédjaik voltak, úgy a török hátországban, mint az orosz hadsereg által megszállt területeken. Még az orosz tiszteket is ámulatba ejtette az örmények kegyetlensége, de képtelenek voltak megakadályozni a véres orgiákat. És ha „népirtásnak” lehet nevezni a kormány tömeggyilkosságok utáni kényszerintézkedéseit a fellázadt örmények internálásáról a hadműveleti térségből (mellesleg, a frontról visszarendelt rendőrség kíséretében), akkor minek, ha nem „népirtásnak” kell neveznünk azokat a tömeggyilkosságokat, melyeket az örmények bandák a békés török lakossággal szemben követtek el? Voltak az örmény vezetők részéről hasonló intézkedések, melyek a török menekülteket védelmezték volna az örmény támadásoktól? Még a gondolat is nevetséges!</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image//Kohrvirab.jpg" alt="Kohrvirab.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Az Ararát a török-örmény határvidéken. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:Kohrvirab.jpg" target="_self">MrAndrew47</a> </em></p>
<p style="text-align: justify;">A háborús időkben más országokban is történtek internálások: a második világháború alatt az USA-ban internálták a japán lakosságot, a Szovjetunióban – a Volga-menti németeket, Ausztráliában – a <a href="http://www.abc.net.au/radionational/programs/saturdayextra/wartime-internment/3359802">«gyanús etnikai csoportokat»</a>, stb., habár mindannyian távol voltak a hadműveleti térségektől, egyikük sem lázadt fel, nem gyilkolta meg a világháború csataterein életüket áldozó katonák védtelen családtagjait.</p>
<p style="text-align: justify;">Egyesek <a href="https://www.youtube.com/watch?v=qG70UWESfu4">párhuzamot</a> vonnak az örmények első világháború alatti szenvedései és a zsidók második világháború idején történt tragédiája között, az 1915. év eseményeit még „örmény holokausztnak” is nevezik. Azonban ez az összehasonlítás gyalázatos. Talán a Harmadik Birodalom zsidósága fegyveres lázadást robbantott ki az ország szívében, miközben a birodalom harcolt a világháborút frontjain? Vagy talán a zsidók elfoglalták, mondjuk, Düsseldorfot vagy Drezdát, azzal a céllal, hogy átadják az ellenség kezére, mint ahogy azt az örmények tették Van várossal, lemészárolva a település teljes török lakosságát és ezáltal előkészítve a feltételeket az orosz hadsereg támadásához? Esetleg a zsidók a háború folyamán német civileket gyilkoltak meg, akik száma 500 ezertől 1 millióig terjedt, arra törekedve, hogy Németország közepén egy zsidó államot hozzanak létre? Vajon a zsidók a háború alatt továbbra is folytatták régi kényelmes életüket a német fővárosban, mint ahogy a hazájukhoz lojálisnak maradt örmények az első világháború elejétől a végéig, akik éltek, dolgoztak és még az isztambuli templomaikba is járhattak? Volt rá példa, hogy Hitler kivégeztetett volna legalább egy SS tisztet a zsidókkal szembeni kegyetlen bánásmódért, mint ahogy az számtalanszor megtörtént az Oszmán Birodalomban az örmény áttelepülőket kísérő rendőrökkel, amiért kegyetlenül bántak velük, vagy nem tudták megvédeni őket a kurd irreguláris csapatok avagy a falusiak támadásaitól, akik bosszút akartak állni az örmények által meggyilkolt rokonaikért és falubeliekért? Ki és hol látott még egy ilyen „népirtást”?</p>
<p style="text-align: justify;">Az első világháború idején Anatóliában tragikus események mentek végbe: az örmények ölték a törököket, és a törökök ölték az örményeket. Mindenki gyilkolt mindenkit, mert egyértelművé vált, hogy a több évszázados békés szomszédságnak vége, és a két nép egy földön már nem fog tudni együtt élni. Ez egy tragikus „zéró összegű játék" volt, melynek szabályait nem a törökök, hanem az örmények diktálták. És ha a közösségek közötti tömeggyilkolásokat „népirtásnak” lehet nevezni, akkor egyértelmű, hogy ebben a térségben két ilyen „népirtásra” került sor: előbb volt a török, utána az örmény. Azonban elfogadhatatlan, etikátlan és történelmileg helytelen csak egyedül az „örmény népirtásról” beszélni, egy szóval sem említve a „török népirtást”.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Ethnic_map_of_Asia_Minor_and_Caucasus_in_1914.jpg" alt="Ethnic_map_of_Asia_Minor_and_Caucasus_in_1914.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><em>Térkép az Oszmán Birodalom népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról, 1914.</em></p>
<p style="text-align: justify;">Igen, az első világháború alatt az örmények súlyos megpróbáltatáson estek át. Az internáltak már soha többé nem térhettek vissza otthonukba, aki életben maradt elvesztette hazáját. Ennek az lehetne az alternatívája, hogy a törökök is elvesztik hazájukat. Az örmények saját tragédiájukat a nagyhatalmaknak (első sorban Angliának, Franciaországnak és Oroszországnak) valamint a felelőtlen vezéreiknek „köszönhetik”, akik háború idején lázadásra és etnikai tisztogatásra késztették őket. Azonban a török lakosság részére sem jutott kevesebb szenvedés. A háborús években a szövetségesek sajtója túlcsordult az örmény gyilkosságoktól, de egy szóval sem említette az örmények által meggyilkolt törököket, ami természetesen, az akkori háborús propagandával magyarázható. Azonban a háború után sem változott meg ez az egyoldalúság: a nyugati médiák továbbra is csak az örményekről írtak (és írnak), elhallgatva a törökök tragédiáját. Ennek három magyarázata is van: (1) a törökök, az örményektől eltérően, nem emigráltak tömegesen Nyugatra, ahol mesélhettek volna szenvedéseikről az újságíróknak és politikusoknak; (2) a törökök mentalitása nem szenved „áldozat szindrómában”, szenvedéseikről inkább hallgatnak; (3) a Nyugat azért preferálja az örményeket a törökökkel szemben, mert bizonyos értelemben így kívánja kompenzálni az anatóliai új haza ígéretének meghiúsulását. Innen ered a nyugati társadalomban elterjedt „örmény népirtás” sztereotípiája.</p>
<p style="text-align: justify;">Végezetül, szeretném röviden kommentálni a szerző következő szavait: <i>„1918 szeptemberében szinte teljesen kiirtották az örményeket Bakuban”. </i>Zubor úr eltitkolja a HVG olvasói elől a Bakuban történt szeptemberi események előtörténetét, vagyis a Sztepan Saumjan által minden előzmény nélkül megszervezett kegyetlen mészárlást, melyet az örmények végeztek Baku azerbajdzsáni lakosai ellen. 1918. március 30-31. előtt 2 nappal a dashnakok (örmény banditak) megöltek több mint 10.000 békés azeri lakost. Ezután, a tavasz és a nyár folyamán, egészen szeptemberig, Azerbajdzsán további régióiban tomboltak Saumjan és Amazaszpa bandái, lemészárolva összesen 120.000 azerit. Andranik Ozanian és Garegin Nzsde csapatai csak Nahcsivánban, Karabahban és Zangezurban 70.000 azerbajdzsáni lakos öltek meg. Céljuk változatlanul az azerbajdzsáni demográfiai többség megszüntetése volt azzal, hogy Azerbajdzsánt eloszthassák Oroszország és Örményország között. Nos, ez volt az igazi népirtás, amelynek csak Oszmán Nuri pasa hadseregének érkezése szeptemberben tudott véget vetni, nekik köszönhetően tudott fennmaradni napjainkig az azerbajdzsáni nemzet!</p>
<p style="text-align: justify;">Nos, ezekről a „kényelmetlen” tényekről Zubor úr inkább nem is ír, cikkének legnagyobb gyengesége a tájékozatlanságban és a tények hiányában rejlik.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szerző</strong>: <em><strong>P. Garajeva</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Dav-Nalb-meeting.jpg" alt="Dav-Nalb-meeting.jpg" class="imgnotext" /><em>Külügyminiszteri szintű találkozó Jerevánban: Ahmet Davutoglu (balra) és Edward Nalbandian (jobbra). Kép: <a href="http://www.armenianweekly.com/2013/12/17/turkish-fm-davutoglu-visits-armenia/#prettyPhoto" target="_self">The Armenian Weekly</a></em></p>
<div><hr align="left" size="1" width="33%" />
<div style="text-align: center;">
<p style="text-align: left;"><span>Cornis-Pope, Marcel & Neubauer, John (2004),</span><i>History of the literary cultures of East-Central Europe. </i><span><br /></span></p>
<p style="text-align: left;"></p>
</div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Formenyek_az_oszman_birodalomban_nepirtas_aldozatai_vagy_vegrehajtoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Formenyek_az_oszman_birodalomban_nepirtas_aldozatai_vagy_vegrehajtoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F02%2F05%2Formenyek_az_oszman_birodalomban_nepirtas_aldozatai_vagy_vegrehajtoi%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Örmények az Oszmán Birodalomban: népirtás áldozatai vagy végrehajtói?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/02/05/ormenyek_az_oszman_birodalomban_nepirtas_aldozatai_vagy_vegrehajtoi#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5799639" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
tagadás
diplomácia
népirtás
világtörténelem
szólás_szabadsága
Törökország
Azerbajdzsán
HVG
Örményország
Oszmán_Birodalom
Zubor_Zalán
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Larnaca_monument.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2014/01/28/tobb_villanyfenyt
Több villanyfényt!
2014-01-28T20:52:02+01:00
2014-01-28T20:52:02+01:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">A <i>mediabistro</i> tudósított róla, hogy a Panasonic folytatja megkezdett globális, karitatív <a href="https://www.youtube.com/watch?v=VXH1cIlkIzE"><b><i>kampányát</i></b></a>. A tavalyi évben a kezdeményezés első lépéseként 8000 napenergiával működő világítótestet adományoztak non-profit, illetve humanitárius szervezeteknek (Mianmar, India, Afrika).</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/PanasonicHeadquarters2.jpg" alt="PanasonicHeadquarters2.jpg" class="imgnotext" /><em>A japán multi főhadiszállása. Kép: <a target="_self" href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:PanasonicHeadquarters.JPG">Pokarin</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Tervük szerint 2018-ig összesen százezer lámpát juttatnak el olyan közösségeknek, amelyek még mindig elektromosság nélkül élnek. A becslések szerint jelenleg 1,3 milliárd ember nem jut villanyfényhez, nem tud este olvasni, számítógépet használni. A Panasonic <a href="http://cotd.panasonic.net/"><b><i>versenyre hívja</i></b></a> a kreatív alkotókat, s az általuk megálmodott 100 legjobb design jut majd el a támogatandókhoz. Álláspontjuk szerint a kényelmi szempontok mellett az elektromosság biztonságot is ad, hiszen sok balesetet okoznak a világítás miatt rakott tüzek, a kerozinnal működő lámpák pedig bizonyítottan egészségtelenek is. A kampány február végéig tart majd.</p>
<p style="text-align: justify;">Divatos mostanában, hogy a világszinten is fajsúlyos vállalatok valóságos expanziót indítanak a fejlődő országokba segítségnyújtási akcióikon keresztül. Mintha egyetlen céljuk az lenne, hogy a nyugati kultúrák technikai vívmányait, társadalmi szerepeit exportálják az „egzotikus” harmadik világba. Számomra pontosan ez az egyetlen aspektusú, a fogyasztói társadalmi modellt kiterjeszteni kívánó szemlélet vet fel hitelességi problémákat a globális „jótékonysági” programok kapcsán.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Anti_WEF_graffiti_Lausanne.jpg" alt="Anti_WEF_graffiti_Lausanne.jpg" class="imgnotext" /><em>"A növekedés őrület!" - Hirdeti egy falfirka Lausanne-ban. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Rama">Rama</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Néhány kétely azért felmerül azt illetően is, hogy az elvileg fókuszban lévők (támogatottak) nézőpontjából mennyi értelme van a Panasonic kezdeményezésének? Jelen esetben erős kétségeim vannak afelől, hogy mondjuk az Ausztráliában élő tivik, vagy éppen a dél-amerikai kajapó bennszülöttek legnagyobb vágya egy fényárban úszó sátor lenne, ahol a 8W fogyasztású Panasonic (!) LED izzók csillagként ragyognak a sátortető kopottas, eurokék égboltján. Talán időnként megpróbálhatnánk kilépni abból a gondolkodási struktúrából, amiben születésünktől determináltan létezünk és belehelyezkedhetnénk más nézőpontokba. (Olyan kampányok is vannak, amiben a haszonból tehenet vásárolnak afrikai falvak lakóinak: <a href="http://vimeo.com/81705764"><b><i>itt</i></b></a> megnézheti, hogyan lesz az adakozás révén a kisfiúból sikeres építészmérnök).</p>
<p style="text-align: justify;">Mindezzel együtt természetesen dicséretes a Panasonic társadalmi felelősségvállalási modellje, másoknak is követendő lehet. És egyébként is: ajándék lónak ne nézd a fogát?</p>
<p style="text-align: left;" align="right"><strong>Szerző: <em>Grezsa Csaba</em></strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F01%2F28%2Ftobb_villanyfenyt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F01%2F28%2Ftobb_villanyfenyt%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2014%2F01%2F28%2Ftobb_villanyfenyt%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Több villanyfényt!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2014/01/28/tobb_villanyfenyt#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5787020" border="0" /></a><br /></p>
globalizmus
nagyvállalatok
harmadik_világ
CSR
szabad_piacok
szocio-gazdasági_darwinizmus
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/PanasonicHeadquarters2.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/10/10/megvezetett_nok
Nők a volán mögött: szaúdi piroslámpa
2013-10-10T16:23:28+02:00
2013-10-10T16:23:28+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><strong>Szaúd-Arábiában újra <a href="https://hu.globalvoicesonline.org/2013/10/6601">téma</a> a nők vezetése<a href="http://www.oct26driving.com/">. Október 26-án</a> az immár több mint két évtizedes polgári engedetlenségi mozgalom egy újabb felvonása következik, amikor országszerte autóba ülve tiltakoznak nők az ország konzervatív hagyományain alapuló vezetési tilalom ellen.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Szaúd-Arábiában ugyanis jogszabály nem tiltja a jelenséget, de facto az mégsem engedélyezett és a társadalom jelentős része nem nézi azt jó szemmel az országban. </p>
<p style="text-align: justify;">Hogy miért?</p>
<p style="text-align: justify;">A leggyakoribb érvek a piros lámpa mellett, hogy a vezetés az arc felfedéséhez vezet, az autó használata nagyobb önállósodással, vagyis a ház elhagyásával jár, amely sűrűbb interakciókat eredményezhet nem-rokon (egész pontosan: <i>ghayr mahram</i> محرم غير, tehát olyan, aki előtt nem mutatkozhatnak elfátyolozatlanul, vagyis nem vérrokon, és házasság útján sem jön létre vele rokoni kapcsolat) férfiakkal, például autóbalesetek, forgalmi dugók, stb, során. A nők hirtelen tömeges megjelenése sofőrként az utakon túlzsúfolná azokat, arról nem is beszélve, hogy ha a nők jogosítványt szereznek, az az első ütés lesz a hagyományos értékek pajzsán. Ugyanakkor a gyakorlati és ideológiai érvek mellett vannak egészen hajmeresztők is, például pár hete <a href="http://hu.globalvoicesonline.org/2013/10/6601">egy kis szaúdi groteszk</a>, amikor egy vallási személy állt elő „tudományos” magyarázattal arról, hogy nők miért ne vezessenek. Al-Lahajdán sejk szerint a sofőrnők fejlődési rendellenességekkel küzdő utódokat hoznak világra.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/szaud2_1.gif" alt="szaud2_1.gif" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A másik tábor érvei innen Közép-Európából meggyőzőbbnek tűnnek: először is, a Korán és az iszlám törvénykezés nem tiltja a nők vezetését, és a vallási elöljárók <a href="http://www.dailystar.com.lb/News/Middle-East/2013/Sep-20/231905-saudi-women-driver-ban-not-part-of-shariah-moral-police.ashx#axzz2h8mEBXKF">sem érvelnek mellette</a>, sőt. Másodszor, épphogy az egyéb közlekedési eszközök használata során sérül a nemi elkülönülés szokásjoga, hiszen a nők taxikkal és tömegközlekedéssel kénytelenek utazni, ahol nem-rokon férfiakkal találkoznak úgy, hogy harmadik személy nincs jelen (<i>khalwa</i>, خلوة). Harmadszor, a tilalom mértéktelen költségeket ró a családokra, hiszen a nők <a href="http://www.saudigazette.com.sa/index.cfm?method=home.regcon&contentID=2010031065822">keresetének több mint egyharmada</a> (!) megy el alternatív közlekedési eszközökre az országban. Negyedszer, akadályozza a nők oktatását és foglalkoztatását - hiszen mindkettő ingázással jár - ezáltal közvetve hozzájárulva a nemi szerepek hagyományos status quojának fenntartásához. Ötödször, ahhoz, hogy „a nő nem kerülhet érintkezésbe nem-rokon férfival,” „ám nők mellé sem ülhet, mert hiszen az eleve tiltott” látszólagos logikai összeférhetetlenség feloldódjon, az kell, hogy férfi rokonok szállítsák, akiktől ez természetesen nem várható el minden egyes élethelyzetben.</p>
<p style="text-align: justify;">A vezetés tilalmának visszapillantó tükrében feltűnik az a jelenségegyüttes, amelyet nőjogi aktivisták előszeretettel neveznek „<a href="http://www.hri.ca/pdfs/HRT%20Spring,%20Volume%208,%20No.%201,%202001.pdf">nemi apartheidnek</a>” Szaúd-Arábiával kapcsolatban, amely a királyság <a href="http://faculty.ksu.edu.sa/30520/ar/Documents/Rsa/1.pdf">alkotmányának</a> 9 és 10. cikkelyeiben foglaltakon alapul. Tágabb összefüggésekben, <i>a maiore ad minus</i> nem is kellene azon nagyon fennakadnunk, hogy a nők nem vezethetnek, amikor nagyon a házat sem hagyhatják el férfi kíséret <a href="http://www.hrw.org/en/node/62251/section/1">nélkül</a> - hogy általában a nemi elkülönülés egyéb színtereiről és megnyilvánulási formáiról ne is beszéljünk - nem szavazhatnak, fontosabb, magas állami hivatalokat változatlanul nem tölthetnek be és az örökösödéskor is hátrányt szenvednek az „erősebbik nemmel” szemben.</p>
<p style="text-align: justify;">Október 26-án vélhetően mégis többen megpróbálják majd. 1990-ben már volt hasonló kezdeményezés, akkor mintegy húsz nő – köztük egyetemi tanárok - ült autóba és hajtott át a főváros Rijád utcáin. Végül őrizetbe vették őket, majd, miután kísérőik felelősséget vállaltak, hogy többször ilyen nem fordul elő, elengedték őket. Azonban több ezernyi <a href="http://www.csmonitor.com/2005/1207/p06s02-wome.html">szórólap</a> kezdett keringeni városszerte, sértő, „céda” és „kerítő” feliratokkal az ő és a kísérőik nevei mellett.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/szaud1.jpg" alt="szaud1.jpg" class="imgnotext" /><em>A női vezetés egyik "szüfrazsettje," a szaúd-arábiai Manál as-Saríf (<span lang="ar"><b>منال الشريف</b></span></em><em>). Kép</em>: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/File:Manal_al-Shraif.jpg" target="_self">Manal al-Sharif </a> </p>
<p style="text-align: justify;">2011-ben, az arab tavaszt kísérő szaúd-arábiai tiltakozáshullám idején ismét feltűnt a radaron a kérdés, amikor Manál as-Saríf a <a href="http://thelede.blogs.nytimes.com/2011/05/31/a-saudi-activist-in-her-own-words/?_r=0">közösségi média eszközeivel</a> kísérelte meg beindítani az elégedetlenség hajtómotorját az országban, ám letartóztatták és végül letett arról, hogy ő adja a gyújtószikrát. Az év őszén pedig tíz korbácsütésre ítéltek egy nőt, amiért vezetett a vörös-tengerparti <a href="http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-15079620">Dzsidda</a> városában - két nappal azt követően, hogy a király bejelentette, hogy 2015-től a nők szavazhatnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Hogy abból lesz-e valami, majd elválik, maga a király mindenesetre már hangot adott azon kívánságának, hogy a nők vezessenek, „ha a társadalom elég érett lesz ahhoz.” </p>
<p style="text-align: justify;">Bár az emberi- és a nőjogok kérdése, ha nagy ritkán felvetődik is Szaúd-Arábiával kapcsolatban, koherens válaszok általában nem születnek. Ha mégis felmerül, gyakran nyugati, neoliberális és feminista gondolkodók - mivel esetlegesen érdekeltek is sajnálatra méltó személyekként való bemutatásukban - <a href="http://beszelo.c3.hu/cikkek/%E2%80%9Efemme-fatale%E2%80%9D-fejkendo-feminizmus-es-forradalom" target="_self">saját céljaikra használják fel</a> az ottani nőket, miközben szimpla kirakati tárggyá értékelik le őket, megalkotva a nyugati valóság torzképét. A női vezetés és az egyéb jogosítványok kérdése Szaúd-Arábiában a kulturális relativizmusról és az emberi jogok egyetemességéről folyó viták kellős közepébe repít, amelyben felvetődik a kérdés, mit lehet tenni és mit nem, illetve szabad-e bármit is tenni? Az egyik oldal érvei szerint a kulturális relativizmus csak ellehetetleníti a „józan ész” által diktált nyomásgyakorlást a hasonló esetekben, a másik oldal szerint pedig - ahogy Jürgen Habermas írja <em>A posztnemzeti állapot</em>ról szóló <a href="http://mitpress.mit.edu/books/postnational-constellation">esszéjében</a> - "az emberi jogi diskurzus egyetemes érvényességének normatív feltételrendszere mögött a Nyugat álnok hatalmi törekvései állnak" (i.m. 119-120. o.). </p>
<p style="text-align: justify;">Október 26-ához közeledve padlógázzal, de legalább is új lendülettel vetődnek fel majd ezek a kérdések. Egy biztos: a zöld lámpa konkrétan a vezetés kapcsán egyelőre még várat magára.</p>
<p style="text-align: center;"><object height="344" width="425"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/q8GiTnb33wE&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/q8GiTnb33wE&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" height="344" width="425"></embed></object></p>
<p style="text-align: center;"><em> Wádzsiha al-Huwajdar beszél kezdeményezéséről a Youtube-on, angol feliratokkal </em></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p>Jürgen Habermas, <span>„</span><em>A posztnemzeti állapot</em><span>”</span>, Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2006 </p>
<p style="text-align: justify;"><a href="http://www.dailystar.com.lb/News/Middle-East/2013/Sep-20/231905-saudi-women-driver-ban-not-part-of-shariah-moral-police.ashx#axzz2h8mEBXKF"> </a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F10%2Fmegvezetett_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F10%2Fmegvezetett_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F10%2Fmegvezetett_nok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nők a volán mögött: szaúdi piroslámpa"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/10/10/megvezetett_nok#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5562099" border="0" /></a><br /></p>
demokrácia
emberi_jogok
jogosítvány
női_vezetés
saría
nőjogok
Szaúd-Arábia
Habermas
iszlámvita
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/szaud2_1.gif
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/10/04/tengeri_horror_es_az_europai_alom
Olasz rulett
2013-10-04T11:56:53+02:00
2013-10-04T11:56:53+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Október 3-án, csütörtökön több mint két száz afrikai (többségükben eritreai és szomáliai) menekült vesztette életét az olasz fennhatóság alá tartozó Lampedusa szigete közelében, miután <a href="http://www.aljazeera.com/news/europe/2013/10/migrants-drown-after-boat-sinks-off-italy-20131038632793201.html">lélekvesztőjük kigyulladt és elsüllyedt</a> a Földközi-tengeren.</p>
<p style="text-align: justify;">Gyakorlatilag havonta érkeznek hírek hasonló szerencsétlenségekről, amelyeket többnyire a kiszolgáltatottság az elemeknek, vagy kisebb részben a hatóságok <a href="http://observers.france24.com/content/20130318-spanish-coast-guard-collide-boat-immigrants-video">érthetetlen fellépései</a> idéznek elő és amelyek következményeként a Földközi-tenger kék vize vörössé válik.</p>
<p style="text-align: justify;">Csak tavaly, körülbelül tizenötezer menekült érte el Olaszországot és Máltát, részben a szíriai konfliktus miatt. Ők a szerencsésebbek. Sokan azonban nem tudnak úszni, vagy legyengültek az étlen-szomjan megtett hosszú utak alatt, vagy egyszerűen csak képtelenek megmenekülni halálraítélt, ócska ladikjaikon, olcsó bárkáikon a hullámsír elől. </p>
<p style="text-align: justify;">Azonban a tragédiák sorozata nem gátolja meg az elmenekülni, bevándorolni kívánókat abban, hogy egy jobb, egy élhetőbb világról álmodjanak. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Lampedusa_coast_line.jpg" alt="Lampedusa_coast_line.jpg" class="imgnotext" /><em>Lampedusa partvidéke: Európa kapuja. Kép: <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/User:Corti" target="_self">Corti</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Egy-egy ilyen tragikus esemény felfedi az illegális bevándorlás ügyét a maga emberi dimenzióiban. Az illegális bevándorlás nem az oka, hanem a következménye igazságtalan körülményeknek. </p>
<p style="text-align: justify;">Csakis a biztonság, a stabilitás és béke helyreállítása hozhat fejlődést a bevándorlási induló országok térségében. A második világháború utáni Európa pontosan tudja, hogy mit jelent a fejlődés. Ezért kellene minden tőle telhetőt megtennie az ottani viszonyok rendezése, minimum azonban a kétségbeesett utazók figyelmeztetése, majd kimentése tekintetében. De válság van, ami ironikus módon leginkább éppen a célországokat, Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot érinti, amelyekben a lakosság (egy része) <a href="http://www.jogiforum.hu/hirek/26584">tart</a> attól, hogy elveszik a munkáját, kenyerét.</p>
<p style="text-align: justify;">Állami szuverenitás és humanitárius szempontok figyelembevételével kellene a helyére tenni illegális bevándorlást és menedékjog problematikáját úgy, hogy populista vagy szélsőséges platformok a döntéshozatal, vagy a retorika szintjén ne használhassák ki a szemantikai zűrzavart és emberek létező megélhetési félelmeit, hogy azok végeredményben sorsukra hagyjanak másokat a hullámok között. </p>
<p style="text-align: justify;">Európa, bár a legbüszkébben vallja magát az emberi jogok, emberi méltóság és más értékek forrásának és őrének, egyedül talán nem tud megbirkózni ezzel a feladattal.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/800px-There_Are_No_Illegal_Children!.jpg" alt="800px-There_Are_No_Illegal_Children!.jpg" class="imgnotext" /><em>Tüntetés afrikai bevándorlók kitoloncolása ellen Neve Sha'ananban. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Roi_Boshi" target="_self">Roi Boshi</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ezért ez nem csak az öreg kontinens ügye, hanem a világé, így annak kellene lennie mind a morális, mind az anyagi felelősségvállalás értelemben is. Könnyű azt mondani, hogy: „rátok tartozik, és amúgy is, ti megtehetitek, hogy segítsetek.” Gyakorlatilag minden ügyre külön ENSZ-szerv van a kereskedelemtől a környezetvédelemig, erre miért nincs az ENSZ menekültügyi főbiztossága alá rendelten, vagy attól függetlenül egy külön? </p>
<p style="text-align: justify;">Szeptember 27-én, épp egy hete <a href="http://www.almanar.com.lb/english/adetails.php?eid=112814&frid=24&seccatid=44&cid=24&fromval=1">süllyedt el</a> egy Ausztráliába tartó libanoni hajó Indonézia (!) partjainál, közel száz menedékkérővel a fedélzetén.</p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy maga a jelenség kiterjedése, úgy a mozgatórugói is globális léptékűek. A szegénység, a háborúk, az egyenlő jogokhoz való hozzáférés mind-mind olyan tényezők, amelyek miatt emberek tízezrei vállalnak <i>még nagyobb veszélyeket</i> világszerte. Ők életük árán is menedékjogért folyamodnának és vállalják az ilyen olasz -, máltai -, spanyol- és másmilyen ruletteket. Ezen kívül kell lennie más lehetőségnek is. </p>
<p style="text-align: justify;">Végül vasszigorral és globálisan kellene fellépni az embercsempészettel szemben is a kiindulási és tranzitországoktól kezdve a nemzetközi ügynökségeken át a célországokig mindenhol, hogy pillanatnyi előnyökért a fontosabb célokat eláruló, elvtelen személyeknek, bűnszervezeteknek ne legyen lehetősége kihasználni emberek kétségbeesését és megfosztani őket álmaiktól. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/asdfasdf.jpg" alt="asdfasdf.jpg" class="imgnotext" /><em>Menekültek a kikötők előtt. Kép: <a href="https://www.google.hu/search?q=lampedusa+shipwreck+wiki&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=0o9OUtaWGOO44ASewoCIDw&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1280&bih=886&dpr=1#facrc=_&imgdii=_&imgrc=K4yNAJOAVrdiuM%3A%3BGqUayXXb7VCZ5M%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.shipwrecklog.com%252Flog%252Fwp-content%252Fuploads%252F2011%252F04%252Fasdfasdf.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fwww.shipwrecklog.com%252Flog%252F2011%252F04%252Fmigrant-boat-sinks-off-lampedusa%252F%3B400%3B300" target="_self">www.shipwrecklog.com</a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F04%2Ftengeri_horror_es_az_europai_alom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F04%2Ftengeri_horror_es_az_europai_alom%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F10%2F04%2Ftengeri_horror_es_az_europai_alom%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Olasz rulett"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/10/04/tengeri_horror_es_az_europai_alom#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5551235" border="0" /></a><br /></p>
katasztrófa
menedékjog
illegális_bevándorlás
Ausztrália
Olaszország
ENSZ
Libanon
Szíria
Málta
Földközi-tenger
Lampedusa
hajószerencsétlenség
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Lampedusa_coast_line.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/09/30/himnuszba_kodolt_gyulolkodes
Himnuszba kódolt gyűlölködés
2013-09-30T20:19:45+02:00
2013-09-30T20:19:45+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><b></b><strong>Néhány hete egy nemcsak fociról szóló világbajnoki selejtezőn meghallgathattuk Románia nemzeti himnuszát, amit teli torokból énekelt, zengett, üvöltött több tízezer ember a bukaresti nemzeti stadionban. Ez a himnusz történelmietlen, önmagán jóval túlmutat és úgy vélem, hogy amellett, hogy a román nép önazonosságát egyszerre határozza meg és képezi le, jelentős hányadának sovinizmusa is ez által és ebben él.</strong></p>
<p style="text-align: justify;">Jelen írás nem a 21. századi román nemzet egységének megkérdőjelezése. Megsérteni nemzeti mivoltában senkit meg nem kíván. Nem áll földrajzi-politikai tájegységekre támasztott igények ad absurdum expanziós törekvések szolgálatában. Nem próbálja relativizálni szélsőséges magyar megnyilvánulások felelősségét egy-egy történelmi helyzetben, hanem történészi perspektívákat kínál az országok közötti párbeszéd kiteljesedését akadályozó, elvakult és vakító, romániai nacionalista köd szerteoszlatásához.</p>
<p style="text-align: justify;">Egy himnusz egyfajta <em>sine qua non</em> a nemzettudat és annak megnyilvánulási formáinak kontextusában. A kollektív emlékezet egy színtere, hasonlóan a történelemórákhoz, az állampolgári ismeretekhez, az oktatási rendszerhez, a nemzeti ünnepekhez, az évfordulókhoz, amelyek együttesen, a múlt elemeinek célzatos egymáshoz illesztése nyomán egy <i>képzeletbeli univerzum</i>ot teremtenek. <i>Mindez jóval azelőtt egységes egésszé áll össze, mielőtt az egyén ezt az építményt kritikus szemmel vizsgálgatni kezdené</i>. Egy himnusz egyebek mellett ennél fogva alapja egyének és emberi közösségek világnézetének is, tehát megérdemel egy alaposabb vizsgálatot Románia kontextusában is. </p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/National_Anthem_of_Romania_(page_3).png" alt="National_Anthem_of_Romania_(page_3).png" class="imgleft" /><i>Ébredj román, ébredj halotti álmodból,<br /> Melybe süllyesztettek barbár zsarnokok!<br /> </i>Most, vagy soha, teremts magadnak eljövendő sorsot,<br /> <i>Melynek kegyetlen ellenséged is meghajolni fog!</i></p>
<p style="text-align: justify;">Most vagy soha, bizonyítsd be a világnak<br /> <i>Hogy még folyik a római vér ereidben<br /> És hogy szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet<br /> </i>Csaták győztesét, egy nevet: Traianus.</p>
<p style="text-align: justify;">Nézzétek ti dicső árnyak: Mihály, István, Mátyás király<br /> <i>Román nemzet, a ti dédunokáitok</i>,<br /> Felfegyverkezve, a ti tüzetekkel ereinkben<br /> Mind azt kiáltjuk "Élet szabadon, vagy halál!"</p>
<p style="text-align: justify;">Papok kereszttel az élen! Hisz <i>a had keresztény</i>,<br /> A mottó a szabadság, a cél szent,<br /> Inkább meghalunk csatában, teljes glóriában,<br /> <i>Mint hogy újból rabszolgák legyünk régi földünkön.</i></p>
<p style="text-align: justify;">Vizsgáljuk meg közelebbről az idézett versszakokat. Az őket átitató, belőlük kirajzolódó mítoszok láncolatának dekonstruáláshoz kíván jelen írás támpontokat adni.</p>
<p style="text-align: justify;">Nem vagyok hivatásos történész, ugyanakkor sokat foglalkoztam eredetmítoszokkal és különféle őstörténetekkel.</p>
<p style="text-align: justify;">Az időszak, amelyben a fenti nemzeti himnusz zenéje és szövege létrejött (1848), a „népek tavasza” néven ismert Európában. Ez a periódus egy olyan nemzetalkotási folyamatot hozott el öreg kontinensünkön, amely az etnikumra alapozó identitás gondolatát a tömegek számára jelenvalóvá teszi, s „a múltra és jövőre vonatkoztatva úgy jeleníti meg, mintha természetes közösséget alkotnának” – írja Étienne Balibar (Balibar, 1996. 96).</p>
<p style="text-align: justify;">A nemzetiségi ébredés, vagyis a kulturális önazonosság prioritásainak, nyelvezetének eltolódásai és módosulásai akár saját történelmünkből is nyilvánvalóak. Az 1823-ban, szatmárcsekei magányában szerzett „Őseinket felhozád/ Kárpát szent bércére, / Általad nyert szép hazát / Bendegúznak vére / S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának, / Árpád hős magzatjai / Felvirágozának…” verssorok megjelenítik Kölcsey Ferenc látomását a Honfoglalás időszakáról.</p>
<p style="text-align: justify;">Az Európa-szerte kibontakozó nemzeti mozgalmak <i>hőskölteményei, nemzeti imádságai kinyilatkoztatásszerűen kezdték szerkeszteni emberi közösségek emlékezetét, kollektív tudatát és világnézetét.</i> A múltat kutatók képzeletének, téves következtetéseinek segítségével hívtak életre olyan fiktív folytonosságokat, mint a Julius Caesar idejében Róma ellen küzdő gallok és a mai franciák, a rómaiak és az olaszok, az ókori görögök és az általuk benépesített vidék kései lakosai, a cheruskok és a németek, a kelta icenus törzs és az angolok, a sumérok és az újtörökök, a főníciaiak és a máltaiak vagy épp a libanoniak, stb. közöttieket (Geary, 2002. 7). Kritikátlanul kezdték el magukba szívni nemzedékek a dicső ősök romantikus örökségének ópiumát, olyan nemzetek hosszú-hosszú múltjára tekintve büszkén vissza, amelyek talán soha nem is léteztek. </p>
<p style="text-align: justify;">Ahogy a <a target="_self" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Romanian_National_Anthem"><span dir="auto">Deșteaptă-te, române!</span></a><span dir="auto"> </span>[en] román népe, amelyet barbár zsarnokok „halotti álomba süllyesztettek", <i>sem létezik, </i><i>mint egységes nép. </i>Fikció, hiszen kizárólag meglehetősen képlékeny, modernitás előtti emberi közösségeket takarhatna, mivel <i>azok a nyelvi és kulturális struktúrák, amelyeket egy ilyen csoport magáénak vallott, soha nem voltak olyan erősek, amint azt a kései történészek</i> (vagy nacionalista költők és természetesen politikusok!) <i>feltételezik</i> – véli Shlomo Sand. A hivatalrendszer működtetése hozta őket létre, királyságok, vagy hercegségek - vagy írásunk szövegkörnyezetében az 1877-es egyesülésükig fejedelemségek – égisze alatt, fokozatosan egybeolvasztva az „alkultúrákat.” Sand definíciója szerint a „nép” tehát olyan társadalmi csoport, amely egy meghatározott területen él, rendelkezik a közös normarendszernek és a szekuláris kulturális gyakorlatnak (nyelvhasználat, ételek, öltözködés, zene, stb.) legalább a körvonalaival. <i>E nyelvi és néprajzi jellegzetességek, amelyek megelőzik a nemzetállamok létrejöttét,</i> <i>nem szilárdultak meg, s nem voltak sem alapvetőek, sem egyértelműek ahhoz, hogy az egyéb csoportoktól való megkülönböztetést igazolják</i>. Valójában éppen az államközi kapcsolatok és konfliktusok története az, amely számos esetben meghatározta a „népeket” elválasztó határokat. (Sand, 2009. 63.)</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Turnu_Severin_Drobeta.jpg" alt="Turnu_Severin_Drobeta.jpg" class="imgnotext" /><em>Mit mesélnek a kövek? Traianus hídja Drobetában. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Denisoliver">Denis Barthel</a> </em></p>
<p style="text-align: justify;">A népek, lakosok, bennszülöttek, törzsek és vallásos közösségek <i>nem nemzetek</i>, még ha gyakran így is beszélnek róluk. Kulturális elemként kulcsfontosságúak voltak az új nemzeti identitások kialakulásához, azonban nem rendelkeznek azokkal a döntő jellegzetességekkel, amelyeket a modernitás teljessége, mint egy ragadozó, karmai között cipel. (Sand, 2009. 65.)</p>
<p style="text-align: justify;">Benedict Anderson <i>Imagined Communities</i> című könyvében úgy határozza meg a nemzet fogalmát, mint egy olyan <i>elképzelt politikai közösséget</i>, amelyet belülről fakadóan körülhatároltnak és önállónak gondolnak. Minden közösség, amely nagyobb, mint egy törzs vagy falu, elképzelt lehet csupán, mert tagjai között nincs közvetlen kapcsolat, ilyenek voltak az újkor előtti nagy vallási közösségek is. De a premodern társadalmaktól eltérően a nemzetnek új, korábban ismeretlen eszközei vannak arra, hogy biztosítsa az emberek kötődését az elképzelt közösséghez (Anderson, 1983. 6), nem is akármilyenek.</p>
<p style="text-align: justify;">Anderson szerint a nyomtatás tizenötödik századi feltalálása azért tekinthető mérföldkőnek a nemzettudat göröngyös útján, mert a „nyomdakapitalizmust” követően, a szent nyelv és a tömegek által használt hétköznapi beszélt nyelv nagy múltra visszatekintő szétválasztása lassan megszűnt. Az európai királyságok hivatali nyelve szintén a nyomtatásnak köszönhetően terjedt el, megteremtve a későbbi nemzeti nyelvek kialakításának alapjait, amelyeket ma ismerünk. Az ipari forradalomnak - amelyet Irving Fang a „harmadik információs forradalomnak” nevezett - a nyomtatásra gyakorolt jótékony hatása révén pedig lassan megjelent a tömegtársadalom és a nacionalizmus (Fang, 1997. 46). Emlékeztetőül: az első román nyelvű írásos nyelvi emlék 1521-ből való: ez Neacșu levele Campulungból a brassói bíróhoz, az első <i>nyomtatott</i> román nyelvű könyv, Deacon Coresi kátéja pedig 1559-ből származik. Anderson szerint tehát a regény és az újság volt az első kommunikációs eszköz, amely segített meghatározni a formálódó nemzeti határokat. Évszázadokkal az „egységes” román nép „barbár zsarnokok” általi, vélt „elnyomatásának” kezdetét követően.</p>
<p style="text-align: justify;">Ernest Gellner <i>Nations and Nationalism</i> című munkájában pedig arra világít rá, hogy a termelési folyamat fejlett megosztását, tehát a kapitalizmus korai szakaszát megelőzően nem beszélhettünk megszilárdult nemzetekről. A termelési folyamat fejlődése, a horizontális és vertikális munkaerő-áramlás, majd az alapfokú oktatás általánossá tétele és a műveltség terjedése voltak azok a tényezők, amelyek megszüntették a magaskultúra elszigeteltségét és létrehozták azt a politikai jelenséget, amelyet <i>nemzetként</i> ismerünk. (Gellner, 2009. 18)</p>
<p style="text-align: justify;">Anderson és Gellner nyomán hangsúlyoznunk kell tehát, hogy <i>csakis a hagyományos földművelő társadalmat meghaladó, a munkamegosztás magas fokára jutott, a társadalmi mozgást és a gyors információcserét lehetővé tevő világban alakultak ki azok a feltételek, amelyek nyelvi és kulturális egységhez vezettek</i>. Ebben identitás és öntudat immár nem csak egy szűk elit vagy bizonyos csoportok kiváltsága, ahogy ez a múltban volt, hanem a termelést végző tömegek gondolkodásában is többnyire jelen van.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Invasions_of_the_Roman_Empire_1.png" alt="Invasions_of_the_Roman_Empire_1.png" class="imgnotext" /><em>Népvándorlás 100 és 500 között. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:MapMaster">MapMaster</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Gellner radikális gondolatmenetében továbbmegy, és azt írja: „a nacionalizmus hívja életre a nemzetet, és nem fordítva.” Eric Hobsbawm a német történész nyomdokain szintén figyelmeztet, hogy a nemzeteket lényegében felülről teremtik. (Hobsbawm, 1992. 10-11.)</p>
<p style="text-align: justify;">Ennek a folyamatnak a kiteljesítésében hárul szerep az értelmiségre. Ők állították össze az első szótárakat, regényeket, verseket írtak az elképzelt nemzetről, felvázolták a szülőföld határait is. Mélabús tájképeket festettek a nemzet földjéről, népmeséket költöttek, hatalmas erejű hősöket találtak ki, s az ősi néphagyományt egységes egésszé szőtték. Egymáshoz nem kapcsolódó, különböző politikai egységek történelmét egységes, összefüggő, egymásra következő narratívába olvasztották, amely egyesítette a teret és az időt, s így egy hosszú, ősi időkben gyökerező nemzeti történelem bontakozott ki.Legtöbbjük nem egy új nemzet születésénél segítkező bábának látta magát, hanem egy alvó nemzet leszármazottjának, akinek feladata, hogy népét hosszú álmából felébressze. (Sand, 2008. 109 - 110).</p>
<p style="text-align: justify;"><i>„Ébredj román, ébredj halotti álmodból…”</i> A román nemzettudat vonatkozásában a szellem azon szobrászai, akik a nemzet képét saját elképzeléseik szerint, ugyanakkor leginkább koruk kifinomult elvárásaihoz igazítva kifaragták, az <i>Erdélyi Iskola</i> (Școala Ardeleană) tagjai voltak.</p>
<p style="text-align: justify;">E mozgalom tagjai voltak az elsők, akik történelmi és nyelvészeti érveket állítottak a románok római eredetének az igazolására. Elméletük szerint a rómaiak elpusztították a dákokat, így a román nép kizárólag a rómaiak leszármazottja. <i>“…Szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet / Csaták győztesét, egy nevet: Traianus.”</i></p>
<p style="text-align: justify;">A leszármazás értékesebbé tette az új identitást, s minél távolabbra tudták visszavezetni a múltat, annál végtelenebbnek tűnt a jövő. Nem véletlen tehát, hogy minden értelmiségi foglalkozás közül a legnacionalistább a történészé. </p>
<p style="text-align: justify;">Az erdélyi iskola a történelmi mítoszok életre hívása mellett jelentős hatást gyakorolt a román kultúra fejlődésére, nem csak Erdélyben, hanem Havasalföldön és Moldvában is, hozzájárulva a román nemzeti öntudat kialakulásához. Az erdélyi iskola alakította ki a jelenlegi latinbetűs román ábécét, amely felváltotta a 10. század óta használt cirill betűs írást. Ők jelentették meg 1825-ben Budán az első négynyelvű román szótárt. Az iskola további jelentős szerepe a román nyelv megújításában a francia és olasz neologizmusok meghonosítása volt. Ők fogalmazták a II. Lipót császárnak benyújtott Supplex libellus Valachorum néven ismert petíciókat, amelyben létszámarányos képviseletet kértek a román népnek.</p>
<p style="text-align: justify;">Az új tanok lelkes híveit nem zavarta a Frankenstein szörnyének mintájára különböző eredetű részekből összefabrikált nemzet. Az ősök ismerete elengedhetetlen volt, és egyes esetekben az utódok elszántan igyekezték meghatározni, akár etnikai-biológiai metaforákkal is, az átöröklött biológiai mag tulajdonságait: <i>„…Hogy még folyik a római vér ereidben...”</i></p>
<p style="text-align: center;"><i><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Kolozsvar_Roman_Iskola_szoborcsoport.JPG" alt="Kolozsvar_Roman_Iskola_szoborcsoport.JPG" class="imgnotext" />Az ún. Erdélyi Iskola szoborcsoportja Kolozsvárott. Kép: <a target="_self" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Istv%C3%A1nka">Istvánka</a><br /></i></p>
<p style="text-align: justify;">Raymond Aron francia gondolkodó veti fel a kérdést, hogy vajon a rasszizmus nem a szegények sznobizmusa-e? Ez a gondolat nemcsak az újkori tömegek jól ismert szellemi állapotát rögzíti, hanem rámutat a „vérségi kötelék” elméletének történelmi gyökereire is, amely meghatározó volt az egyes nemzeti csoportok határainak meghúzásában: a „kék vér”, amely az arisztokraták szimbolikus tőkéje volt évszázadokon át, helyett az ősire, a közösre tevődött a hangsúly (Aron, 1969, 90). </p>
<p style="text-align: justify;">Most pedig álljunk meg a Dracula-történethez hasonlóan részben tényeket, részben fiktív elemeket tartalmazó história néhány állomásánál, az eddigiek során lefektetett állítások fényében, távirati stílusban.</p>
<p style="text-align: justify;">Tudunk-e folytonosan lakott településekről? Ha a latin nyelvű kontinuitás bizonyítékaként tekintünk is olyan statikus tárgyi leletekre, mint a Biertani adomány, és az intenzív népvándorlás okozta vizigót, gepida, hun és avar jelenlét ellenére is elfogadjuk egyes letelepedett (Pop, 1999. 36-37.) hatalmi központok létét, vajon azok egységes népet, nemzetet feltételeznek? Aligha.</p>
<p style="text-align: justify;">Mint arról már szó volt, az újkort megelőző időszakban a világ lakosságának döntő többsége írástudatlan földműves volt, egy a mindenkori államigazgatási központok nyelvéhez annál közelebbi dialektust beszélve, minél közelebb éltek azokhoz. </p>
<p style="text-align: justify;">Tehát legfeljebb egy, a romanizált dákok leszármazottjának tekinthető elitről beszélhetünk, amelyhez a nép a (kora) középkori hatalmi berendezkedési minták alapján feudális értelemben kötődött, ám sok közös vonás bennük nemigen lehetett, még nyelvileg sem, hiszen az alá-, fölérendeltségi viszonyok fenntartásában érdekelt kiválasztottak, kiváltságosak kevéssé vehettek tudomást az alacsonyabb társadalmi csoport közgondolkodásáról, ad absurdum törekvéseiről. A „román” politikai elit az adminisztratív elitkultúrába soha nem akarhatta a kérdéses időszakban (és jóval utána sem) beolvasztani az egész „népet” (i.e. a szélesebb tömegeket), nem volt szüksége a „nép” részvételére s az e folyamat előmozdításához szükséges technológiai, szervezeti és az információáramláshoz szükséges eszközökkel sem rendelkezett.</p>
<p style="text-align: justify;">De vajon mennyire tekinthetjük egységes „politikai nemzetnek” azt az elitet, amely olyan erős kulturális és lingvisztikai befolyások alatt állt, hogy a Wikipedia-n listázott, 41 középkori tisztsége és titulusa közül mindösszesen 9 latin eredetű etimológiailag, döntő többségük szláv (pl. Boier/Bojár), görög/bizánci (pl. Condicar/Kódik), germán (Pârgar/Bürger) és magyar (Pârcălab/Porkoláb), hogy az úgynevezett fanarióta időszak 41 tisztségéről, amelyek két (!) kivételtől eltekintve etimológiailag mind türk eredetűek, ne is beszéljünk? </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Colonia_Dacica_Sarmizegetusa_2011_-_Amphitheater-3.jpg" alt="Colonia_Dacica_Sarmizegetusa_2011_-_Amphitheater-3.jpg" class="imgnotext" /><em>Római amfiteátrum a néhai Ulpia Traiana Sarmizegetusában. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Codrinb">Codrinb</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Olyan, az alap- és középfokú tanulmányokból ismert emlékképek, mint a Budai Nagy Antal, Tordai Edictum, csak meggyőzik az elfogulatlan szemlélőt arról, hogy egységes nemzetekről nem beszélhetünk, nemhogy a Honfoglalás időszakában, de jóval azután sem. Mert mit mondanak nekünk ezek az emlékképek?</p>
<p style="text-align: justify;">Nem kell Karl Marx hívének lennünk, sem a világtörténelem vezérfonalának az osztályharcok sorozatát tekintenünk ahhoz, hogy belássuk: <i>az 1437-es Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelés ténylegesen társadalmi osztályok konfliktusának eredménye volt,</i> az e nyomán keletkezett ún. kolozsmonostori egyezményt <i>erdélyi</i> <i>rendek</i> kötötték, névlegesen az Erdélyt fenyegető oszmán és mongol veszéllyel szemben, ám ténylegesen a parasztok ellen irányultan. Magát az etnolingvisztikai jelentéssel bíró ’<i>r</i><i>omân’</i> melléknevet a 17. századig felváltva használták a ’jobbágy’ jelentésű ’<i>rumân’</i> szóval még a román történetírás szerint is (Brezeanu, 1999. 229-246).</p>
<p style="text-align: justify;">Fontos kitérni arra, hogy a dalban románként azonosított István vajda (Ștefan cel Mare, 1433 – 1504) a Havasalföldtől évszázadokon át erőteljesen különálló Moldvai fejedelemség élén állt. Sand a nemzet jellegzetességeként említi azt, hogy az „rendelkezik közös területtel, s tagjai úgy érzik, és ennek hangot is adnak, hogy e földnek kizárólagos birtokosai.” (Sand, 2008. 75) Márpedig Moldva és Havasalföld csak 1862-ben egyesült.</p>
<p style="text-align: justify;">A szabad vallásgyakorlás elemeit tartalmazó, annak egyik első európai garanciájának tekintett 1568-as Tordai Edictum a római katolikus, a protestáns és az unitárius <i>felekezetekről</i> rendelkezik, <i>nem nemzetekről</i>. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a görögkeleti ortodox közösség vallási jogait figyelmen kívül hagyta, annak ellenére, hogy az ő jelenlétük is vitathatatlan a térségben. <i>„…Hisz a had keresztény…” </i></p>
<p style="text-align: justify;">A 17. századi Erdélyben Székely Mózes (1553 – 1603) és a himnuszban szintén szereplő Vitéz Mihály (románul: Mihai Viteazul, 1558 – 1604) fejedelmek szövevényes életútja arra mutat rá, hogy nem nemzetiségi törekvések, hanem geopolitikai érdekek, személyes ambíciók és erőviszonyok határozták meg a korabeli gondolkodást, hiszen az erdélyi rendek, a havasalföldi vajdák és a székely székek követői egymás oldalán harcoltak hol a Habsburg császár, hol az oszmán szultán, majd egymás ellen ebben az időszakban, teljesen kaotikus körülmények közepette.</p>
<p style="text-align: justify;">A Hóra-féle lázadás (1784) volt Erdélyben az első nyíltan nemzetiségi alapú felkelés, amelyet vélhetően egyszerre inspirált a rendi alapú diszkrimináció és a fentebb ismertetett, új ideológiai tanok. </p>
<p style="text-align: justify;">1848, amikor a jelen írás szempontjából vizsgált himnusz is született, már „felébredt,” öntudatos nemzeteket lát – akik nemegyszer egymás ellen is fordultak, és szembenállásuk alapjai gyakran azóta is érvényben vannak.</p>
<p style="text-align: justify;">Következtetésem szerint tehát ennek az etnikum- és vallásközpontú himnusznak a magyarok és más <i>„barbár zsarnokok” által </i>is <i>kollektíven, körülhatárolható nemzetként elnyomott román népe nemcsak kettős fikció, hanem közösségeket hátrányosan megkülönböztető szemlélet alapja is, amely az iskolában kezdődik a dákoromán kontinuitással. </i>Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy más himnuszok, például a francia Marseillaise („…Qu’un sang impur / Abreuve nos sillons!”) és a brit God save the Queen („Scatter her enemies / And make them fall:”) is hordoz ellenségeskedő, sőt, akár kíméletlenül erőszakos mondanivalót is, tehát ez nem román kulturális sajátosság. Ugyanakkor e két ének nem a szomszédok ellen irányul, míg a sajátos, gyakran diplomáciai pengeváltásokkal kísért magyar-román államközi viszony kontextusában az Ébredj fel, ó, román! dal szövege elgondolkodtató. E himnusz soraitól véleményem és tapasztalataim szerint az egy emberként üvöltött „ki a magyarokkal az országból” rigmusok, az 1918-as táblák és egyéb sovén megnyilvánulások elválaszthatatlanok, ezért azokat nemcsak történelmietlennek, hanem az együttélést ellehetetlenítő interpretációi miatt szerencsétlennek is tekintem. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szerző</strong>: <em><strong>Iványi Márton</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><object height="344" width="425"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/tnaImNLuDiI&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/tnaImNLuDiI&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" height="344" width="425"></embed></object></p>
<div><hr align="left" size="1" width="33%" /></div>
<p>Benedict Anderson, „<i>Imagined Communities</i>: <i>Reflections on the Origin and Spread of Nationalism</i>”, London: Verso, 1991</p>
<p>Raymond Aron, „<i>Les Disullisiones du progrès: Essai sur la dialectique de la modernité</i>”, Paris: Calmann-Lévy, 1969.</p>
<p>Étienne Balibar, „<i>The nation Form: History and Ideology</i>”, in <i>Race, Nation, Class</i>, Étienne Balibar and Immanuel Wallerstein, London: Verso, 1991. 96.</p>
<p>Stelian Brezeanu, „<i>Romanitatea Orientală</i><i> în Evul Mediu</i>”, Bukarest: Editura All Educational, 1999.</p>
<p>Irving Fang, „<i>A History of Mass Communication: Six Information Revolutions</i>”, Boston: Focal Press, 1997.</p>
<p>Patrick J. Geary, „<i>The Myth of Nations: The Medieval Origins of Europe</i>”, Princeton: Princeton University Press, 2002. </p>
<p>Ernest Gellner, „<i>A nemzetek és a nacionalizmus”</i>, Budapest: Napvilág Kiadó, 2009.</p>
<p>Eric Hobsbawm, Nations and Nationalism since 1780”, Cambridge: Cambridge University Press, 1992.</p>
<p>Ioan-Aurel Pop, „<i>Romanians and Romania: A Brief History</i>”, Boulder, 1999.</p>
<p>Shlomo Sand, „<em>Comment fut inventé le peuple juif</em>”, Paris: Fayard, 2008.</p>
<p><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Historical_Romanian_ranks_and_titles">http://en.wikipedia.org/wiki/Historical_Romanian_ranks_and_titles</a></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fhimnuszba_kodolt_gyulolkodes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fhimnuszba_kodolt_gyulolkodes%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F09%2F30%2Fhimnuszba_kodolt_gyulolkodes%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Himnuszba kódolt gyűlölködés"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/09/30/himnuszba_kodolt_gyulolkodes#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5542024" border="0" /></a><br /></p>
közélet
történelem
nacionalizmus
himnusz
Románia
Iványi_Márton
dákoromán_kontinuitás_elmélete
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/National_Anthem_of_Romania_(page_3).png
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/31/nem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak
Nem kell sem Auschwitz, sem még egy Irak - Válasz Seres Lászlónak
2013-08-31T00:32:53+02:00
2013-08-31T00:32:53+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: right;"><em>“Yeah, fighting a war to fix something works about as good as going to a whorehouse to get rid of a clap.” </em></p>
<p style="text-align: right;">(Norman Mailer: The Naked and The Dead)</p>
<p style="text-align: justify;">Nem szép dolog vamzerkedni, ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon, hogy Seres László 2013. augusztus 30-án a HVG-n megjelent <a href="http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20130830_Seres_Nekunk_Auschwitz_kell">cikke</a> Szíriával kapcsolatban kimeríti-e az ún. köznyugalom elleni bűncselekmények között szereplő háborús uszítás büntetőjogi tényállását. Azonban az említett cikkel nem ez a fő probléma, hanem annak téves kiindulópontjai és következtetései. A jogos felháborodás a történések miatt és a támogatók toborzása érdekében használt leegyszerűsített retorika gyakran akadályozzák meg, hogy egy-egy ilyen témában mélyebben szóljunk.</p>
<ol style="text-align: justify;">
<li>A szerzőnek vélhetően fogalma sincs azokról a nemzetközi, geopolitikai szövetségi rendszerekről, amelyek hálójában ez a közel-keleti ország fekszik. Általános, pacifista szólamokkal szükségtelen és eredménytelen lenne őt meghatni, hadd kezdjük inkább azzal, hogy az általa felkent igazságosztónak tartott Egyesült Államok (ha rajta múlna, Obama feltehetőleg kapna még egy Nobel-békedíjat is a beavatkozásért) és közel-keleti szövetségesei, Izrael is veszélyeknek lenne kitéve a konfliktus eszkalálódásával, amelyet jóhiszeműen úgy vélek, hogy ő sem akarhat. Röviden: előbbinek fejfájást okozhat az orosz jelenlét rakétahordozó cirkálókkal és tengeralattjáró-elhárító hadihajókkal a Földközi-tengeren, utóbbinak pedig egy kétségbeesett szíriai válaszlépés, hogy a Hizbullah síita milíciáról, vagy Iránról – tehát Aszad masszív szövetségeseiről - ne is beszéljünk.</li>
<li>Érdekelne ugyanakkor, hogyan értékeli azt a tényt, hogy maga az<a href="http://online.wsj.com/article/SB10001424127887324906304579039380265339524.html" target="_self"> ellenzék sem támogat</a> egyöntetűen egy ilyen beavatkozást, amely "áldozatszerepet biztosíthat a vezetésnek?" Véleményem szerint ha valaki, akkor ők hitelesebbek egy ilyen kérdés megítélésekor, mint mi külföldi értelmiségiek, újságírók.</li>
<li>A szerző által precedensként megközelített iraki konfliktus felidézésekor emlékképei jóformán csak a békepárti tüntetések általa vélt bugyuta jellegéig terjednek, arra nem gondol, hogy amellett, hogy Irakból <a href="http://kitekinto.hu/iszlam/2011/12/02/az_iraki_talalos_kerdes/#.UiEc4TX-kdU" target="_self">egymillió özvegy országa </a>lett – ami úgy tűnik, nem érdekli - a nyugati szövetségesek számára sem hozott az semmi egyebet, mint hatalmas emberi és anyagi áldozatokat. Ironikus módon, míg az utolsó bekezdésben számomra homályos okból rasszizmussal vádolja a katonai akció ellenzőit, elfeledkezik arról a szenvedésről, amelyet egy-egy ilyen akció Irak és Afganisztán lakosságának, vagy a dróntámadások jemeni civileknek okoztak és okoznak. Mi ez, ha nem kettős mérce?</li>
<li>Miért „vörösebb vonal” Ghúta, mint például Fallúdzsa <a href="http://www.independent.co.uk/news/world/middle-east/us-forces-used-chemical-weapons-during-assault-on-city-of-fallujah-514433.html">szőnyegbombázása</a> Irakban, vagy <a href="http://www.hrw.org/en/news/2009/01/10/israel-stop-unlawful-use-white-phosphorus-gaza">fehérfoszforos bombák bevetése</a> a gázai konfliktus során? Természetesen a múltbeli rémtettek nem relativizálják a jelen szörnyűségeit, nem csökkentik a felelősséget és a <em>tu quoque-elv </em>eleve problematikus, ám az, ha éppen egy, a korábbiakban érintett ország von felelősségre egy másikat, az abnormális, ad absurdum képmutatás. A Seres által várva várt katonai akció a szíriai vezetésen kívül „egyértelműen üzen a dzsihádista felkelőknek is: ha megkaparintjátok és használjátok ezeket az anyagokat, ti is ugyanígy járhattok.” Tisztelt Uram! A hirosimai beavatkozás is elrettentés volt Japán mellett a Szovjetunió számára is!</li>
<li>Mi van akkor, ha már maga a feltevése is rossz? <a href="http://www.globalresearch.ca/the-subterfuge-of-syrian-chemical-weapons/5347271">Összeesküvés-elméletek</a> felkarolása nélkül <a href="http://fenteslent.blog.hu/2013/08/30/sziria_ismet_hamis_a_casus_belli">sem egyértelmű</a>, hogy mi is történt augusztus 21-én Ghútánál. Lássuk be, nem tudjuk, hogy - azon kívül, hogy szörnyűségek természetesen - pontosan mi történik Szíriában. Seres úr vélhetően nem verte hisztérikusan harci dobjait, amikor maga az <a href="http://www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-22424188?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201309" target="_self">ENSZ vetette fel</a>, hogy a felkelők vetettek be vegyi fegyvereket májusban. Az eseményeket csak egy kicsit is követők számára egyértelmű különben, hogy a rezsimnek több okból sem állt érdekében azok bevetése.</li>
<li>Nem látom pontosan, hogy miért szolgálná civilizációs értékeink védelmét (?) egy újabb katonai kaland, amikor éppenséggel a civilizációs párbeszédet csaknem ellehetetleníti hosszú ideje az egyoldalú és következetlen nyugati (amerikai) beavatkozás a térségben? Miért van az, hogy a szerző ilyen élénken emlékszik Boszniára, Koszovóra, az alig másfél évvel ezelőtt indult líbiai légi kampány középtávú következményeire nem? Nemcsak az általános káoszra és az ország esetleges szétválására gondolok az ottani rendszerváltást követően, hanem arra is, hogy a civilizációs értékeink provokatív hirdetése nyomán gyilkoltak meg terroristák egy, az arab világot különben megértő és kedvelő amerikai diplomatát egy olyan városban, amely a NATO támogatását élvező fegyveres erők központja volt alig egy évvel korábban.</li>
<li>A szerző nemzetközi jogalapként hiába hivatkozik az R2P nemzetközi normára, az nem törvényerejű. Inkább érdemes lenne megvizsgálnia az úgynevezett <a href="http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2013/08/2013827123244943321.html" target="_self">Lotus-alapelvet</a>, amely kimondja, hogy egy ország csak olyan nemzetközi egyezmények tartalmának betartatásáért felel, amelyeket aláírt - és ennek morális vagy reálpolitikai dimenziókhoz nincs köze. Szíria az 1925-ös genfi jegyzőkönyvhöz ugyan csatlakozott, ám az államközi konfliktusban tiltja vegyi fegyverek használatát, az általánosan tiltót 1993-ban az ország nem írta alá. Így bármilyen szörnyű is, ami Szíriában történt, nemzetközi jogalapról változatlanul csak a nemzetközi "farkastörvények" követőinek felfogása szerint eshet szó. </li>
</ol>
<p style="text-align: justify;">Nem kell sem Auschwitz, sem egy újabb Irak. Nem kell ahhoz sem Amerika-ellenesnek, sem baloldalinak, sem „neoarrogánsnak” lenni, hogy belássuk: ez nem a NATO, és nem Magyarország háborúja, hanem egy olyan polgárháborús szembenállás, amelynek nincs katonai megoldása. Kontraproduktív értékharc-mítoszok és a neokonokat idéző "előbb ütünk, aztán vagy kérdezünk, vagy nem" - diplomácia helyett inkluzív rendezés szükséges, két és fél év után most már tényleg.</p>
<p> <strong>Szerző</strong>:<em></em><strong><em> Iványi Márton </em></strong></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F31%2Fnem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F31%2Fnem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F31%2Fnem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Nem kell sem Auschwitz, sem még egy Irak - Válasz Seres Lászlónak"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/31/nem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5485628" border="0" /></a><br /></p>
nemzetközi_jog
légicsapás
Irak
Koszovó
Szíria
HVG
Iványi_Márton
Líbia
Seres_László
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/30/arab_tavasz_egy_illuzio_vege_435
Arab tavasz – egy illúzió vége?
2013-08-30T17:45:51+02:00
2013-08-30T17:45:51+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Nemrég szíriai borbélyomnál ültem a szalonban, és ahogy az lenni szokott, ment nála az arab hírcsatornák egyike. Ülésemből adódóan nem láthattam a tőlem balra, a hátam mögött lévő készüléket, azonban szavak, mondatfoszlányok megütötték a fülemet, még ha a villanyborotva hangja miatt kevéssé tisztán kivehetően is. „Áldozatul estek, ennyien és ennyien életüket vesztették, zavargások törtek ki, a rendbontások folytatódtak, rendvédelmi erők, felelősök,” és így tovább, hangzott a tudósítás. Megkérdeztem borbélyomat, hogy ez most a líbiai Tripoli, a libanoni Tripoli, Kairó, Damaszkusz vagy esetleg Bagdad?</p>
<p style="text-align: justify;">Erre fájdalmas mosollyal annyit mondott:</p>
<p style="text-align: justify;">- Libanon. De mindegy is. Én mondom neked, az arab világ minden <i>vezetője</i> szamár.</p>
<p style="text-align: justify;">A személyes vonatkozású bevezetés annak érzékeltetésére álljon itt, hogy az arab országok sokkoló eseményei nem ismeretlenek számomra. Azok előítéletes olvasata, a hátterükben húzódó, összetett okrendszer reduktív, egysíkú felfogása, amelyet napjainkban a világháló hasábjain érzékeltem, ihlette a következő cikket. </p>
<p style="text-align: center;"><img class="imgnotext" alt="A_map_of_the_Arab_World_with_flags.jpg" src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/A_map_of_the_Arab_World_with_flags.jpg" /><em>A sokszínű arab világ 2013-ban. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:The_Egyptian_Liberal" target="_self">The Egyptian Liberal</a> </em> </p>
<p style="text-align: justify;">Tegnap a világhálón megjelenő, vonatkozó újságcikkek követése során olvastam a Jobbegyenes hírportálon megjelent <a href="http://jobbegyenes.blog.hu/api/trackback/id/5482051" target="_self"><i>Arab tavasz – egy illúzió vége</i></a> című írást, amelynek esszencialista, egydimenziós és statikus, eurocentrikus filteren átszűrődő felfogása úgyszólván megdöbbentett.</p>
<p style="text-align: justify;">1. A cikk olyan történelmi folyamatokat kér számon az „arab világon”, amelyek még nem zárultak, nem zárulhattak le, hiszen egyes történelmi folyamatok ennyi idő alatt nem szoktak lezárulni. Mozgásban vannak, összefüggenek és velünk élnek, adott esetben végigkísérik az emberiség történetét. Extrém eset a néhai, kínai miniszterelnök Csou En-laj bonmot-ja, ám annál inkább elgondolkodtató. Amikor a francia forradalomról kérdezték, szűk kétszáz évvel azt követően (!) azt felelte, hogy „még túl korai megítélni.” Az arab tavasszal kapcsolatban Minerva baglya még nem kezdte meg röptét, és nem suhantak vele tova azok az előítéletek és sztereotípiák sem, amelyek az arab világ eseményeit kizárólag egy erőszakos, dühös, amorf tömeg karikaturisztikus képeként értelmezik, nem a maguk dinamikus, emberi komplexitásában. Európában és a nyugati világban a demokratizálódás <i>több évszázad óta tart</i> (erre még visszatérnék a későbbiekben!), általános és középiskolai tananyag, hogy milyen küzdelem és milyen áldozatok árán országról országra. Röviden szólva: <em>az arab világ újjászületőfélben van, a maga vajúdásaival</em>. Ennél fogva nem érdemes 2013. augusztus 28-án egy „illúzió végéről" beszélni, legfeljebb a szerző saját személyes szemszögéből.</p>
<p style="text-align: justify;">2. Országonként differenciálatlanul teszi mindezt. Az arab országok problémái mellett sajnos nem lehet elmenni, én magam sem akarom a helyzetet idealizálni, sem viszonylagossá tenni. Azonban a forradalmi lángot végső soron fellobbantó Tunézia például a <i>létező gazdasági nehézségei</i> mellett stabilnak mondható, olyan - minden lármájával együtt is inkább - élénk és plurális politikai és közélettel, amelyet egy szűk réteget leszámítva talán senki nem cserélne vissza Zejn el-’Abidín (két szó!) Ben Ali gazdaságilag ugyan kiegyensúlyozottabb, mégis diktatórikus és tekintélyelvű egypártrendszerére. Egyiptom - ahol nem zárható ki, hogy a szerző által is érzékelt felfordulás hátterében az áll, hogy katonai puccs döntötte meg egy különben népszerűtlen és inkompetens vezetés hatalmát - a problémái mellett egyes helyi publicisták <a href="http://weekly.ahram.org.eg/News/3809/17/Brake-on-turmoil.aspx">szerint</a> már kezd visszatérni a normális hétköznapokhoz, ott majd évek múltán tudjuk pontosan megítélni, hogy mi is történt június 30-án. Azt „egymás torkának esésnek” nevezni véleményem szerint rendkívül felszínes megfogalmazás. Jemenben lényegesen javult a helyzet az elmúlt években, a Nemzeti Párbeszéd Konferenciájának működését nagy várakozások övezik, olyan lényegi kérdésekben, mint az amerikai dróntámadások vagy az önbíráskodás törvényen kívül helyezésében már megállapodások is születtek. Jordániában, Marokkóban és Kuvaitban a végrehajtói hatalom összetételében mentek végbe változások, erőszak nélkül, amelyekről nem szabad megfeledkezni. </p>
<p style="text-align: justify;"> <img class="imgnotext" alt="Tunisians_mark_Martyrs'_Day.jpg" src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Tunisians_mark_Martyrs'_Day.jpg" /> <em>Tunéziaiak emlékeznek a 2011-es Jázmin-forradalom áldozataira a Mártírok Napján. Kép: <a href="http://www.flickr.com/people/29324474@N02" target="_self">Magharebia</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">3. Ha már mindenféleképp egy turbán, vagy kúfíjja alá (hogy a „Szaúd-Arábiában homokot eladni” jellegű megfogalmazásokat követően megfelelően klisés legyek én is) akarjuk gyömöszölni az egész térséget, tegyük ezt körültekintően, hiszen ezen országokban egy biztos, hogy közös: gyarmatosításuk a múltban. Mert – visszakanyarodva az első pontomhoz – ha <i>lezárulásról</i> nem is feltétlenül, bizonyos történelmi folyamatok esetében <i>elindulásról</i> lehet beszélni: szerintem nem észrevenni azt, hogy a térség nehézségei történelmi fejlődésükkel, posztkolonialista örökségükkel összefüggenek, nem szolgálja a helyzet tárgyszerű értelmezését. Ám még mielőtt belemennék „a kulturálisan és gondolkodásmódban mintegy három-négyszáz évvel vannak lemaradva Európától” jellegű közhelyek által meghatározott vitába, következzenek újra az előző bekezdés ellenpéldái. </p>
<p style="text-align: justify;">4. A szerző demokrácia felfogása egy olyan Prokrusztész-ágy, amelyet az eurocentrikus, liberális demokrácia mércéje vet meg, amely az arra büszke országokban vagy van, vagy nincs, vagy működik, vagy nem. Gondolkodók és tudósok több száz éve küzdenek a demokrácia kérdéskörének felfejtésével, ám napjainkig sem sikerült egyértelmű és általánosan elfogadott meghatározást találni. Talán mert az történelmi koronként mást és mást jelentett, a fogalom különböző jelentéstartalmakkal bővült, a változó társadalmi valóságot értelmező kifejezések állandóan módosultak, hogy interpretációkról és a narratívák béklyóiról ne is beszéljünk. Nemcsak a demokráciának a Mediterráneum korai, rabszolgatartó társadalmaiban kialakult prototípusa, hanem hosszú évszázadokon át például az Egyesült Államokban megjelent formája sem biztosított nők, rabszolgák, külföldiek számára egyenlő jogokat, azokat csak a helyi születésű, adott esetben rabszolgatartó férfiak élvezték. Nem tudnánk napjainkban két teljesen azonos demokratikus állami struktúrát találni, ennél fogva azt (de mit is?) egy egész térségtől (!) elvárni szerintem nem fair, ha valami illúzió, akkor éppenséggel ez az. </p>
<p style="text-align: justify;">5. Ha el is ismerhető, hogy az arab tavaszt követően hatalomra jutó vezetések hibáztak, adott esetben <a href="http://jobbklikk.hu/index.php?Cikk=792">súlyosakat</a> is, ezeket az éppenséggel a demokrácia finom részeiből adódó (hiszen a diktatúrákban bizonyára rend lenne, kedves Szerző!) működési zavarokat kiterjeszteni a differenciálatlanul megközelített térségre és az arabokra, mint népre, továbbá mindezt kulturális rasszista sztereotípiák alapjaivá megtenni igazságtalan, téves és az Edward Said által bemutatott orientalista diskurzus legdurvább kliséit idézi fel.</p>
<p style="text-align: justify;">Szíriai ismerősöm az ezekben az országokban élő embereket, társadalmakat felmentette akkor, amikor azt mondta, hogy a vezetésekkel van a gond. Hogy közel járt-e az igazsághoz, vagy kiderül, vagy nem. Az azonban bizonyos, hogy ha a vezetések nem tudnak strukturális reformokat kieszközölni és népszerűségre szert tenni, újra és újra tüntetések lesznek, hiszen a félelem korlátai történelmi precedensként 2011 elején átszakadtak az arab világban. </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>Szerző</strong>: <em><strong>Iványi Márton</strong></em></p>
<p style="text-align: center;"><object height="344" width="425"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/EXOrFoS4YTc&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/EXOrFoS4YTc&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" height="344" width="425"></embed></object></p>
<p style="text-align: center;"><object height="344" width="425"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/d0N5i84JND0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param></object></p>
<p style="text-align: center;"><em>Egyiptomiak skandálják az elhíresült rigmust: "A nép a rendszer bukását szeretné!"</em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F30%2Farab_tavasz_egy_illuzio_vege_435%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F30%2Farab_tavasz_egy_illuzio_vege_435%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F30%2Farab_tavasz_egy_illuzio_vege_435%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Arab tavasz – egy illúzió vége?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/30/arab_tavasz_egy_illuzio_vege_435#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5484757" border="0" /></a><br /></p>
közélet
illúzió
demokrácia
előítéletek
arab_világ
Iványi_Márton
Jobbegynes
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/A_map_of_the_Arab_World_with_flags.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/13/oximoron_es_a_szokasos_bohozat
Oximoron és a szokásos bohózat
2013-08-13T16:26:28+02:00
2013-08-13T16:26:28+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">Amikor holnap, augusztus 14-én a palesztin delegáció útnak indul Rámullahból, hogy részt vegyen az izraeliekkel folytatandó (béke?)tárgyalásokon, vélhetően korán, a hajnali órákban teszi mindezt, hogy a katonai ellenőrzőpontok fennakadásai miatt ne késsen sokat a Palesztin Nemzeti Hatóság központjától különben nem messze, 25 kilométerre fekvő Jeruzsálembe menet. </p>
<p style="text-align: justify;">Az is nyilvánvaló, hogy az izraeli fél, ha érdekli a látszat, gondosan ügyel arra, hogy ne csak biztonsági szempontoknak eleget téve jelölje ki a tárgyalások helyszínét, hanem úgy is, hogy az az éjjel-nappal zajló telepépítések zajától is távol legyen.</p>
<p style="text-align: justify;">De vajon érdekli-e? Izrael vasárnap újabb 1200 telep építéséről döntött Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben azt követően, hogy a múlt héten nyolcszáz egység építkezési kiírásait jelentette be elzárt területeken, vélhetően, hogy kisiklassa a „béketárgyalásokat,” még mielőtt azok elkezdődnek. És azt követően, hogy a telepépítéseket már jóformán valamennyi nemzetközi szervezet <a href="http://www.ilo.org/public/english/standards/relm/ilc/ilc93/pdf/rep-i-ax.pdf" target="_self">elítélte</a> az utóbbi években és évtizedekben. Napi tucatnyi, heti száz, havi ezer új egység valósítja meg azt a forgatókönyvet, amely sem "két állam-", sem "két egyenrangú nemzet által alkotott állam-" sem pedig "megoldás" - legalább is nem a palesztinok számára. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Harhoma.jpg" alt="Harhoma.jpg" class="imgnotext" /><em>A nemzetközi jog értelmében <a href="http://www.israelnationalnews.com/News/News.aspx/146437#.UgpAVNL0HSF" target="_self">törvénytelen </a>telepek, Har Homa, Délkelet-Jeruzsálem. Kép: <a href="http://he.wikipedia.org/wiki/%D7%A7%D7%95%D7%91%D7%A5:Harhoma22.jpg" target="_self">Tamara</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Ha nem lenne világos, bár úgyis az: az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu a tárgyalásokkal időt akar nyerni, hogy szép lassan, de biztosan megszerezze még a maradék palesztin földet is, egyszer s mindenkorra akadémikus, „ha … lett volna”-szerű történelmi kérdéssé téve az 1967-es határokat. </p>
<p style="text-align: justify;">Ha már itt tartunk: azon kívül, hogy Netanjahu kézzel foghatóan minden erejével azon munkálkodott a telepépítésekkel eddig is, hogy megtorpedózza a béketárgyalásokat, a bejelentett telepépítések tetejébe még be is jelentette, hogy Izrael kifejezetten elutasítja, hogy a <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Green_Line_(Israel)">Zöld Vonal</a> [en] képezze a megbeszélések alapját. Felmerül tehát a kérdés: tulajdonképpen miről szólnak majd a holnap kezdődő egyeztetések?</p>
<p style="text-align: justify;">Az csak bohózat, a világ közvéleménye előtti gag, hogy a bejelentésekkel karöltve 26 palesztin foglyot azért elengednek: a legtöbb közülük - például Szemír Husszein Murtadzsí egy, Abdulwahháb an-Natsa pedig három hónap múlva – eleve rövidesen szabadulna és Izrael elleni támadásokban közvetlenül nem vettek részt (tehát nem „hardcore” foglyok, ahogy az izraeli szlengben azokat hívják), arról nem is beszélve, hogy a John Kerry amerikai külügyminiszterrel megbeszélteknek ellentmondva végül Gázába deportálják majd őket.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Betlehem.jpg" alt="Betlehem.jpg" class="imgnotext" /><em>Az 1995-ben palesztin iránytás alá került Bethlehem látképe.</em> </p>
<p style="text-align: justify;">Fontos kitérni arra, hogy maguk az izraeli tisztviselők és elemzők illették a legkeményebb bírálatokkal a telepépítéseknek a tárgyalások felújítása előtti folytatódását, nem palesztin, vagy arab tisztviselők. Utóbbiak részéről dr. Szá’ib ’Aríkát főtárgyaló megjegyezte, hogy a palesztinok türelme véges, kollégája, dr. Mohamed Istajja az izraeli lépést annak bizonyítékaként értékelte, hogy az izraeli szándék komolytalan. Az, hogy az izraeli kormány pénzügyminiszter, Lapid <a href="http://www.bloomberg.com/news/2013-08-12/israel-s-settlement-move-adds-tension-ahead-of-talks.html">kedvezőtlennek nevezte</a> a telepépítésről szóló tervet, lehet, hogy nem egyéb, mint a jó rendőr/politikus szerepe a rossz rendőr Netanjahu mellett, ám Barak Ravid író <a href="http://www.haaretz.com/blogs/diplomania/.premium-1.541002">felszólította</a> az izraeli kormányfőt, hogy hagyjon fel „ósdi taktikáival” és a tervről úgy vélekedett, hogy az „egy lépés előre, három hátra.” A Meretz párt élén álló Zehava Gal-on <a href="http://www.jpost.com/Diplomacy-and-Politics/Meretz-leaders-attack-Knesset-decision-to-add-settlements-to-national-preferences-list-322009">szerint</a> az nem egyéb, mint „célzott erőfeszítés a béketárgyalások megakadályozására, amely a jogállamiság iránti megvetésről árulkodik.” </p>
<p style="text-align: justify;">Lehet, hogy a telepépítések folytatódása és a béketárgyalások csak első hallásra egy oximoron: a palesztinok holnap elmennek Jeruzsálembe, hátha ezúttal valami mégis más lesz. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Beitar_checkpoint.jpg" alt="Beitar_checkpoint.jpg" class="imgnotext" /><em>A Beitar ellenőrzőpont melletti tájékoztatás értelmében "átjárás csak izraeliek számára." Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Beitar_checkpoint.jpg" target="_self">Dudy Tzfati </a></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em><a href="http://www.jpost.com/Diplomacy-and-Politics/Meretz-leaders-attack-Knesset-decision-to-add-settlements-to-national-preferences-list-322009"> </a></em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F13%2Foximoron_es_a_szokasos_bohozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F13%2Foximoron_es_a_szokasos_bohozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F13%2Foximoron_es_a_szokasos_bohozat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Oximoron és a szokásos bohózat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/13/oximoron_es_a_szokasos_bohozat#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5459243" border="0" /></a><br /></p>
Izrael
Palesztina
Jeruzsálem
Benjamin_Netanjahu
John_Kerry
Ramallah
béketárgyalások
telepépítések
Palesztin_Nemzeti_hatóság
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Harhoma.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/07/meg_sincs_kegyelem_a_pedofilnak
Marokkó: Még sem jár kegyelem a pedofilnak?
2013-08-07T16:12:49+02:00
2013-08-07T16:12:49+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">VI. Mohamed marokkói király visszavonta a gyermekeket megerőszakoló spanyol állampolgár Daniel Galvan számára hirdetett amnesztiát, amely talán enyhíteni fogja azt az általános haragot, amit a kegyelmi döntés keltett az észak-afrikai arab országban.</p>
<p style="text-align: justify;">A Királyi Udvar kiadott egy közleményt, amely beszámolt arról, hogy a kegyelmet gyakorló uralkodót előzőleg nem tájékoztatták a spanyol állampolgár által elkövetett bűncselekmények természetéről (vagy természetellenességéről) és utasította Hafiz Benhachim-ot, a marokkói büntetés-végrehajtásért felelős megbízottat, hogy vizsgálat induljon, hogy kiderüljön, hogy a spanyol bűnöző hogy hagyhatta el Marokkót, ráadásul lejárt útlevéllel.</p>
<p style="text-align: justify;">Daniel Galvan-t még 2011-ben ítélte tizenegy négy és tizenöt év közötti gyermekkel szemben elkövetett nemi erőszakért harminc év börtönre egy marokkói bíróság. Galvan a múlt héten I. János Károly spanyol király közbenjárására szabadult negyvenhét másik spanyol elítélt társaságában, ezt követően magasra csaptak az elégedetlenség hullámai a Gibraltári-szoros mindkét oldalán. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/rabat.jpg" alt="rabat.jpg" class="imgnotext" /><em>A marokkói parlament épülete Rabatban. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Rabat_-_parlament_by_night.JPG" target="_self">Pilecka</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Marokkó fővárosában több ezren tüntettek pénteken, a tiltakozásnak a készenléti rendőrség brutális fellépése vetett véget/gumibottal oszlatott szét. Vélhetően az utcát elsősorban az elszámoltatás nyugtatná meg. </p>
<p style="text-align: justify;">Az eset megrázkódtatta Marokkó politikai pillérjeit is: minden fél mást vádol a történtekért, a botrányért elhárítva magáról a felelősséget. </p>
<p style="text-align: justify;">A kormány és élén az Igazságosság és Fejlődés Pártja (Hizbu'l-'Adála wa't-Tanmíjja - حزب العدالة والتنمية) visszautasította érintettségét, valamint így tett az igazságügyi és szabadságjogokért felelős miniszter Musztafa ar-Ramíd is, aki tagadta tárcája közét a történtekhez. Minderre azt követően került sor, hogy egyfajta omerta övezte a történteket a múlt héten, majd a miniszter "legfelsőbb állami érdekekre" hivatkozva erőtlenül védelmébe vette a kiadatást.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/rabat2.jpg" alt="rabat2.jpg" class="imgnotext" /><em>A Hasszán-torony épülete a marokkói fővárosban. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Bgag" target="_self">Bernard Gagnon</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">A pártok többsége üdvözölte a király döntését a kegyelem megvonását illetően, Hamíd Sabbát, a Függetlenség (al-Isztiqlál - الاستقلال) párt elnöke szerint a kormányzat nem jól kezelte az ügyet, míg egy baloldali író, Idrísz Laskur azért hibáztatta a vezetést, amiért az nem vállalt felelősséget és ezt a kétfejű végrehajtói hatalom (királyi és kormányzati) viszonyainak egyensúlytalanságának tudta be.</p>
<p style="text-align: justify;"><span>A talán a Safarov-kiadatás körülményeit is eszünkbe juttató történet azonban más irányt vesz, mint az azeri gyilkosé: hétfőn a spanyol hatóságok Murcia kikötőjében őrizetbe vették Galvan-t. </span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A bűnöző további sorsa még nem világos, ez talán a következő hetekben derül ki. Az államközi kiadatásokon - amelyek világszerte meghatározó események - túl Marokkó számára konkrét jelentősége is van a Galvan-ügynek. </span></p>
<p style="text-align: justify;">Ugyanis az uralkodó döntésének méltatása a pártok részéről, valamint a kormány bírálata amiatt, hogy állítólag kibújt a felelősség alól, talán felfedi annak szükségességét is, hogy törvényesen-alkotmányban rögzítve rendeződjenek a végrehajtói hatalom belső viszonyai, kodifikáció útján téve világossá a szerepeket és az arányokat király és kormány között az országban. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/rabat3.jpg" alt="rabat3.jpg" class="imgnotext" /><em>Királyi palota Mekneszben. Kép: <a href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Royal_Palace,_Meknes.jpg" target="_self">Bernard Gagnon </a></em></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p style="text-align: justify;"></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fmeg_sincs_kegyelem_a_pedofilnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fmeg_sincs_kegyelem_a_pedofilnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F08%2F07%2Fmeg_sincs_kegyelem_a_pedofilnak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Marokkó: Még sem jár kegyelem a pedofilnak?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/07/meg_sincs_kegyelem_a_pedofilnak#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5449728" border="0" /></a><br /></p>
pedofília
királyság
kiadatás
Spanyolország
Marokkó
VI._Mohamed
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/rabat.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/07/27/hamiskas_csillagok_osszekuszalodott_savok
Összekuszálódott Sávok, hamiskás Csillagok
2013-07-27T11:05:33+02:00
2013-07-27T11:05:33+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/610px-JFK_speech_lch_bin_ein_berliner_1.jpg" alt="610px-JFK_speech_lch_bin_ein_berliner_1.jpg" class="imgleft" height="309" width="316" />Két amerikai vonatkozású évforduló is volt az elmúlt hetekben. Előbb a 20. század legfelemelőbb nemzetközi pillanatai közé sorolható berlini Kennedy-beszédé, amelyre 1963. június 26-án került sor, amikor az Egyesült Államok szolidaritásáról biztosította Nyugat-Berlint a hidegháború lobbanáspontjához közel – az egyre inkább kiéleződni látszó konfliktus frontvonalában - egy esetleges keleti katonai agresszió esetén.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>Balra: J. F. Kennedy amerikai elnök beszéde Berlinben</em></p>
<p style="text-align: justify;">A második a Gettysburg-i ütkozethez kötődik, amely 1863. július 1-én történt, amely a történészek jelentős hányada szerint egyfajta fordulópontnak tekinthető a polgárháború kimenetelét illetően is. Az összecsapásnak különben magyar vonatkozásai is voltak, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc veteránjai is részt vettek az északiak győzelmével végződő ütközetben, amely a rabszolgatartó rendszerre felesküdött Konföderáció felszámolásához vezető út talán legjelentősebb mérföldköve volt a harcmezőn.</p>
<p style="text-align: justify;">Abolicionizmus és izolacionizmus. Az abolicionizmus terén az Egyesült Államok még akkor is példát mutatott a világnak, ha történetesen jóval a rabszolgaság felszámolását követően sem beszélhetünk egyáltalán semmiféle jogegyenlőségről az Egyesült Államokban, legalább is az 1964-es polgárjogi törvényig. Továbbá akkor is, ha a részben a Gettysburg-i győzelem eredményeként végül bekövetkező, döntő északi katonai siker nyomán megvalósuló világtörténelmi változásokat megelőzően az Alapító Atyák demokráciája nem jelentett egyebet, mint a földbirtokos, adott esetben rabszolgatartó fehér férfiak népuralmát.</p>
<p style="text-align: justify;">Az izolacionista doktrína feladása pedig, ha a geostratégiai érdekek is úgy kívánták, néha még egybe is vágott a térség<img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/450px-PAmonument-Gettysburg.JPG" alt="450px-PAmonument-Gettysburg.JPG" class="imgright" height="380" width="286" /> népeinek igényeivel, erre Berlin kiváló példa. Kennedy hatalmas tiszteletet vívott ki mind a „szabadnak” mondott, mind a kevésbé szabad világban egyaránt, amiért országa nem hagyta magára a német fővárost elszigeteltségében, ahogy Czeslaw Milosz mondaná, a „Történelemelefánt,” vagyis a totalitárius szovjet birodalom és <span>„</span>népi demokratikusnak<span>” </span>nevezett provinciái nyomasztó szorításában.</p>
<p style="text-align: justify;"><em>Jobbra: a Gettysburg-i csata emlékműve</em></p>
<p style="text-align: justify;">Másfelől viszont nemegyszer érezhették országok, közösségek a történelem folyamán úgy, hogy <span>„</span>a világ csendőre<span>”</span> cserbenhagyta őket, mert nem számítottak eléggé, ha pedig mégis, akkor a hangzatos szólamok mögül kiszűrődött, hogy nekik csak egyfajta ürügy szerepét szánták: alibit, nagyhatalmi törekvések és érdekek megvalósításához, illetve képviseletéhez.</p>
<p style="text-align: justify;">A hidegháborút követő, kérészéletű, USA által dominált világrend hanyatlásával karöltve lett egyre világosabb (és megvetettebb) az a Prokrusztész-ágy, amelybe az emberi jogok és a demokrácia, egyének és közösségek viszonyában is, otthon és a nemzetközi erőtérben egyaránt, amerikai mércével kényszerülnek.</p>
<p style="text-align: justify;"><em></em>Az elmúlt hetek, hónapok, évek és évtizedek képmutatásának bántó fényében, a két felelevenített jeles esemény tükrében különösen hamiskásan csillognak a Csillagok, összekuszálódnak a Sávok, és megelevenedik Guantanamo, Abu Ghraib, az aggresszív, az amerikai külpolitika nemzetközi delegitimációjával járó, <span>„</span>előbb üt aztán kérdez-külpolitika,<span>”</span> a <span>„terrorizmus elleni háború<span>”-ban megjelenő vallási és faji elem, amely csorbítja Amerika demokratikus hitelét, a </span></span>közel-keleti konfliktust övező, bosszantóan egyoldalú hozzáállás, a véleménynyilávnítási szabadságával élő Edward Snowden meghurcolása, vagy épp a Patriot Act és mindezek zavaróan vibráló, tarka kaleidoszkópja. Ezen a vörös a dróntámadásokban kiontott civilek vére, a fehér a színes bőrű, tizenéves <a target="_self" href="http://www.huffingtonpost.com/antonio-moore/paula-deen-trayvon-martin_b_3507217.html">Trayvon Martint</a> rasszista indítékból meggyilkoló elkövető, a kék a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) internethasználók adatait gyűjtő <a href="http://www.globalresearch.ca/edward-snowden-and-the-emerging-police-state/5343230">rendőrállam</a>, a sávok a népirtásokban cinkos rendszerekhez fűződő, elnéző szálak (vö.: <span>„</span><span>Somoza may be a </span><span>son</span><span> of a </span><span>bitch</span><span>, </span><span>but he's our son</span><span> of a </span><span>bitch<span>”).</span></span> Csillagok pedig nemigen vannak, néhány kiszivárogtatón, ún. whistleblower-en kívül. </p>
<p style="text-align: justify;">Hogy a jelen és a közelmúlt, posztmodern Amerikája nem homályosítja-e el végérvényesen a rabszolgatartás felszámolását zászlaira tűző, Gettysburgnél történelmi győzelmet arató, a totalitárius Kelettel szemben Berlinben hitelesen a hangját felemelő Amerika emlékét, és eszünkbe jutnak-e majd az az utóbbiak a későbbiekben, száz meg száz évforduló múltán, nem bizonyos.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Edward_Joseph_Snowden_-_Arrival_at_Sheremetyevo_International_Airport_03.jpg" alt="Edward_Joseph_Snowden_-_Arrival_at_Sheremetyevo_International_Airport_03.jpg" class="imgnotext" height="264" width="398" /><em>Ekvádori, diplomata rendszámú autó a moszkvai Seremetyevo reptéren, Edward Snowden érkezésekor. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Dmitry_Rozhkov">Dmitry Rozhkov</a></em></p>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Fhamiskas_csillagok_osszekuszalodott_savok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Fhamiskas_csillagok_osszekuszalodott_savok%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F27%2Fhamiskas_csillagok_osszekuszalodott_savok%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Összekuszálódott Sávok, hamiskás Csillagok"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/07/27/hamiskas_csillagok_osszekuszalodott_savok#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5428577" border="0" /></a><br /></p>
demokrácia
emberi_jogok
Amerikai_Egyesült_Államok
Edward_Snowden
J._F._Kennedy
Gettysburg
NSA-botrány
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/610px-JFK_speech_lch_bin_ein_berliner_1.jpg
https://globalgoritmus.blog.hu/2013/07/11/1793_visszhangja_egyiptomban
1793 visszhangja Egyiptomban
2013-07-11T09:34:58+02:00
2013-07-11T09:34:58+02:00
Glob-algoritmus
https://blog.hu/user/749980
<p style="text-align: justify;">A forradalom utáni részleges konszolidáció kudarcát követő egyiptomi anarchia napjainkban mintha emlékeztetne az Ancien Régime megbuktatását követő Nemzeti Konvent időszakára és a jakobinus – girondista szembenállásra. Két fél egyszerre sok.</p>
<p style="text-align: justify;">1792-ben a korabeli Franciaország a világ első szabad és általános, rangtól és társadalmi osztálytól független választásán megválasztották a 749 fős Nemzeti Konventet. Egy évre rá, kaotikus viszonyok közepette kezdetét vette a jakobinus diktatúra, a maga terrorjával: a forradalom pedig részben felfalta saját gyermekeit. </p>
<p style="text-align: justify;">Az első demokratikusan megválasztott, ám <a href="http://globspot.hu/tudositoink-jelentik/tahrir-3-0-totalis-kudarc-egyiptomban/">szűklátókörűségébe</a> most már talán visszafordíthatatlanul és végérvényesen belebukó elnök, Mohamed Murszí távozását követően hasonló erőszakspirál van a láthatáron Egyiptomban, utcai erődemonstrációkkal, általános paranoiával és áldozatokkal, mint a 18. század végi Franciaországban, de talán van kiút. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Soldier_in_Tahrir.jpg" alt="Soldier_in_Tahrir.jpg" class="imgnotext" /><em>Az egyiptomi hadsereg a demokrácia őre, vagy arra leselkedő veszélyforrás vajon? Kép: <a target="_self" href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/80/Soldier_in_Tahrir.jpg">Sherif9282</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Most nem az a lényeg, hogy az 1-es, vagy a 2-es csoport tud több embert mozgósítani, hanem az, hogy az új egyiptomi politikai- és közéletet három hívó szó határozza meg: részvétel (amely nem kirekesztő!), legitimitás és elszámoltatás, mégpedig ebben a sorrendben. </p>
<p style="text-align: justify;">Szándékosan nem akartam <a href="http://globalgoritmus.blog.hu/admin/post/edit/a%20népuralmat%20nem%20hagyta%20érvényre%20jutni,">algériai analógiát</a> hozni a cikk bevezetésében, az ottani, véres polgárháború rémképét a falra festeni az egyiptomi történésekkel kapcsolatban, hiszen a mindennapos, véres események ellenére is biztató, hogy nincs a Muszlim Testvériség elleni vérbosszúkról, általános és módszeres retorzióról szó a történelme talán legkomolyabb polgári zavargásait átélő észak-afrikai országban.</p>
<p style="text-align: justify;">A hadsereg - amely az ország vélhetően nagyobbik fele számára (de még egyszer: nem ez a lényeg!) ezúttal gesztust gyakorolt, bár mások egyszerű puccsról beszélnek - talán a történelem folyamán esetenként tényleg jókor, jóként van jó helyen - soha nem szabad, hogy a polgári hatalom helyettese legyen. Főleg egy olyan térségben, ahol államként az államban, gyakran viszont egy-egy illegitim politikai elit kiszolgálója volt, monolitként állva el a demokrácia útját, a népuralmat nem hagyva érvényre jutni.</p>
<p style="text-align: justify;">Minden egészséges hatalmi berendezkedés alapvető ismérve a katonai és biztonsági erők elszámoltathatósága és az, hogy a mundér felett - de legalábbis mellett - ott álljon a civil ruha, és a hadsereg egy polgári rendszer alá legyen rendelve.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Egypt_referendum_line.jpg" alt="Egypt_referendum_line.jpg" class="imgnotext" /><em>Kígyózó sorok a korábbi, alkotmányról szóló népszavazáson Egyiptomban. Kép: <a target="_self" href="http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Egypt_referendum_line.jpg">Sherif9282</a></em></p>
<p style="text-align: justify;">Nem szabad Mursziék hibáit elkövetni, a politikai ellenfeleket kizárni, vagy antiszociális struccként viselkedni, hanem az arra érdemes, együttműködésre kész Testvérekkel és szimpatizánsaikkal együtt kell működni, hiszen a két félből így lehet egy egész. </p>
<p style="text-align: justify;">Az a felfogás, hogy Egyiptom posztkoloniális, vagy másmilyen történelmi öröksége miatt „átkozott” és eredendően képtelen egy életképes demokratikus működésre, az ugyanolyan képtelenség, mint azt állítani, hogy egyik napról a másikra minden társadalompolitikai és gazdasági nehézség megoldódik a népszuverenitás szavatolása és a többségi képviselet útján. Viszont másképp talán a problémákat megoldani nem is lehet. A nemzetbiztonság, a társadalmi szövet egyben tartása és a gazdaság konszolidálása mind-mind konszenzusos hozzáállást igényel.</p>
<p style="text-align: justify;">A nyugati demokráciák is kaptak az idők folyamán a történelemtől, sorstól egy-egy „második (vagy sokadik) dobást,” hátha Egyiptomnak is jut egy - és ennek a folyamatnak az országon belül kell végbemennie, a külföld ezt nem oldhatja meg, és beleszólnia sem érdemes. </p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/800px-Tahrir_Square_during_Friday_of_Departure.jpg" alt="800px-Tahrir_Square_during_Friday_of_Departure.jpg" class="imgnotext" /><em>Tüntetés a Tahrír téren, 2011. Kép: <a target="_self" href="http://www.flickr.com/photos/89031137@N00/5420529587/">Mona Sosh </a></em></p>
<p style="text-align: justify;"><em> </em></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2F1793_visszhangja_egyiptomban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2F1793_visszhangja_egyiptomban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fglobalgoritmus.blog.hu%2F2013%2F07%2F11%2F1793_visszhangja_egyiptomban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=1793 visszhangja Egyiptomban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://globalgoritmus.blog.hu/2013/07/11/1793_visszhangja_egyiptomban#comments"><img class="item_ctp" src="https://globalgoritmus.blog.hu/rss/image/post/id/5399861" border="0" /></a><br /></p>
demokrácia
forradalom
káosz
Egyiptom
Muszlim_Testvériség
Mohamed_Murszí
0
Glob-al-Goritmus
https://globalgoritmus.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/gl/globalgoritmus/image/Soldier_in_Tahrir.jpg