HTML

Glob-al-Goritmus

Friss topikok

  • Bicepsz Elek: Az USA demokraciat akart csak nem tetszik, ha nem arra szavaznak, akit o akar(egy iraki SZDSZ-re).... (2014.12.10. 11:34) Síita Szaddám?
  • szakor: Arrafelé nem ritka az ilyesfajta megoldás. 150 éve Palesztinában is csak hírmondóban vagy átutazób... (2014.07.31. 13:48) Egy civilizáció elpusztítása
  • Publius Decius Mus: Jó ötlet lenne, de a ballib most egymásnak fog esni. Erre van igény. (2014.04.08. 22:01) 3T, 3K és a „ballib-paradoxon”
  • Tuvalu: Lausanne 1923-as. Az 1920-as az Sevres volt. Amit felülírtak Lausanne-ban. Az persze lehet hogy a ... (2014.04.02. 13:28) Hogyan tovább Törökország?
  • tatyko: Szomorú, hogy egy hozzánk ennyire közel fekvő, történelmében is számtalan helyen kapcsolódó ország... (2014.02.14. 10:40) Boszniai állóvíz és a körök

Címkék

Abdelaziz Bouteflika (1) ACLU (1) Afganisztán (1) Afrika (1) al-Kaida (3) alapvető jogok (3) alapvető szabadságjogok (1) Aleppó (1) Algéria (3) Ali Abdullah Száleh (1) alkotmány (1) állampolgárság (1) Al Azhar (1) Al Jazeera (1) Amerikai Egyesült Államok (3) anarchia (1) Ankara (1) arab (8) Arab-Öböl (1) Arab Liga (1) arab tavasz (5) Arab világ (1) arab világ (5) asszír (1) átmenet (1) Ausztrália (1) Azerbajdzsán (1) Bahrein (2) banglades (1) Barack Obama (2) Bassár el-Aszad (4) Beitar Jerusalem (1) béke (1) Békés Márton (1) béketárgyalások (1) béketerv (1) Belfast (1) Benjamin Netanjahu (2) Big Brother (1) Biztonsági Tanács (1) blokád (1) Böcskei Balázs (1) Bosznia (1) Bouazizi (2) Breivik (1) Budapest (2) buddhista (1) burma (1) Burma (1) CERD (1) CIA (1) Címkék (4) Ciszjordánia (1) civilizáció (1) CSR (1) dákoromán kontinuitás elmélete (1) Damaszkusz (1) Dél-Amerika (1) Délkelet-Ázsia (1) Demokrácia (1) demokrácia (10) Depo-Provera (1) diktatúra (2) diplomácia (1) diszkrimináció (2) Doha (1) drónok (1) ECOWAS (1) Edward Snowden (1) éghajlatváltozás (1) Egyesült Államok (3) Egyiptom (5) egyiptom (1) elnökválasztás (2) előítéletek (1) El Général (1) embercsempészet (1) emberi jog (2) emberi jogok (7) ENSZ (6) Erdély (1) Erdogan (1) Észak-Afrika (1) Észak-Írország (1) Etiópia (1) EU (1) Eurábia (1) Európa (1) évforduló (1) Facebook (1) fajgyűlölet (2) Fatah (1) fejlődés (1) Fekete Szeptember (1) felvonulás (1) Fethullah gülen (1) fidesz (1) filozófia (1) Florida (1) fogamzásgátlás (1) Földközi-tenger (1) forradalom (3) fotó (1) francis fukuyama (1) Francois Hollande (1) FSA (1) fundamentalizmus (1) Gázai övezet (1) gazdaság (4) gazdasági növekedés (1) genocídium (1) George W. Bush (1) Gettysburg (1) globalizmus (1) Gyűlölet (1) Haaretz (1) Habermas (1) háború (1) háborús bűnök (1) hacker (1) hajószerencsétlenség (1) halálbüntetés (1) Hamász (1) Harlem Shake (1) harmadik világ (1) határon túli magyarság (1) határozat (1) hátrányos megkülönböztetés (1) helyhatósági vállasztások (1) himnusz (1) holokauszt (1) Hugo Chávez (1) humanitárisu katasztrófa (1) Huntington (1) HVG (2) illegális bevándorlás (1) illúzió (1) IRA (1) Irak (5) iraki háború (1) Irán (3) irodalom (1) ISIS (1) iszlám (5) Iszlám (2) iszlamisták (1) iszlamizmus (6) iszlamofóbia (2) iszlámvita (3) iszlám vita (1) Isztambul (2) Isztanbul (1) IT (1) Iványi (1) Iványi Márton (16) Izrael (8) J. F. Kennedy (1) Jemen (2) Jeruzsálem (1) Jobbegynes (1) jobbik (1) jog (3) jogosítvány (1) John Kerry (2) Jordánia (1) Jugoszlávia (1) Junta (1) jylland posten (1) Kaddafi (1) Kairouan (1) káosz (1) karikatúrák (1) Karthágó (1) Katar (1) katasztrófa (1) katolikus (1) kereszténység (2) kettős állampolgárság (1) Khamenei (1) Ki! (1) kiadatás (1) Kiotói jegyzőkönyv (1) királyság (1) klímaváltozás (1) Korán (1) környezetvédelem (3) Koszovó (1) Közel-Kelet (3) közélet (6) közösségi média (3) Krugovi (1) kultúra (3) Kurdisztán (1) kurdok (1) Kuvait (2) Lampedusa (1) lappok (1) Latin-Amerika (1) légicsapás (1) lehallgatás (1) Libanon (2) Líbia (3) lmp (1) lusztráció (1) Magyarország (2) magyar nyelv (1) Mahmúd Abbász (1) Mali (2) Málta (1) mandátumterület (1) Marokkó (2) Márton (1) Mediterráneum (1) mém (1) menedékjog (1) menekültek (2) menekültügy (1) mészárlás (1) Mitt Romney (1) Mohamed Murszí (1) Montesquieu (1) mszp (1) Muhammad Murszí (1) műholdas csatornák (1) München (1) muszlim (2) muszlimok (1) Muszlim Testvérek (2) Muszlim Testvériség (2) myanmar (1) nacionalizmus (1) nagyvállalatok (1) NATO (1) nemnövekedés (1) nemzetiségi ellentétek (1) nemzetközi (1) nemzetközi jog (8) neokonzervativizmus (1) neoliberalizmus (1) népirtás (2) Netanjahu (1) New York (1) női vezetés (1) nőjogok (1) Norvégia (1) NSA-botrány (1) Núrí al-Malikí (1) nyelvtörvény (1) NYPD (1) Obama (1) Öböl Menti Együttműködési Tanács (1) Öböl menti Együttműködési Tanács (1) oknyomozó újságírás (1) olaj (2) Olaszország (1) Olimpia (1) öntözés (1) Örményország (1) Oroszország (2) országgyűlési választások 2014 (1) Orwell (1) Oszmán Birodalom (1) Palesztina (6) Palesztin Nemzeti hatóság (1) Párizs (1) pedofília (1) peoples climate march (1) PKK (1) polgárháború (4) polgári házasság (1) politika (19) protestáns (1) radikálisok (1) Ramallah (1) rasszizmus (3) Rátkai Eszter (1) Recep Tayip Erdogan (1) Recep Tayyip Erdogan (3) Rendszerváltás (1) repüléstilalmi zóna (1) Rizana Nafeek (1) Rohani (1) rohingja (2) Románia (2) sajtószabadság (1) sam bacile (1) Sandy (1) saría (2) Sbeitla (1) schengen (1) Seres László (1) síita (2) Sousse (1) south park (1) Spanyolország (1) stabilitás (1) Svédország (1) Syriana (1) szabadságjogok (1) szabad piacok (1) Szabad Szíriai Hadsereg (1) Szaladdin (1) szalafita (3) Szaúd-Arábia (5) szekularizáció (1) szén-dioxod-kibocsátás (1) Szilvia királyné (1) Szíria (9) Szlovákia (1) szocializmus (1) szocio-gazdasági darwinizmus (1) szólásszabadság (3) szólás szabadsága (1) szolidaritás (1) szunnita (2) tagadás (1) Tahrír tér (1) Taksim (1) társadalom (1) technológia (2) technológiai fejlődés (1) telepek (2) telepépítések (1) terrorizmus (4) thaiföld (1) theo van gogh (1) Törökország (8) történelem (2) tóta w. árpád (1) tuareg (1) tunézia (1) Tunézia (3) tüntetés (1) tüntetések (1) turizmus (1) túszejtés (1) Tuzla (1) Twitter (1) UDF (1) UNFCCC (1) UNHCR (1) uránium (1) választás (1) válság (1) Vargas Llosa (1) vendégmunkás (1) Venezuela (1) VI. Mohamed (1) világtörténelem (1) világvége (1) víz (1) vízhiány (1) Vlagyimir Putyin (1) V for Vendetta (1) Wael Abbas (1) Woolwich (1) xenofóbia (1) Youtube (1) zavargások (1) Zöld Forradalom (1) Zubor Zalán (1) Címkefelhő

2012.10.24. 15:38 Glob-algoritmus

Hátrányos faji megkülönböztetés Szaúd-Arábiában?

A 2005-ös Syriana című film zárójelenetében a geostratégiai érdekek mentén szőtt gazdasági háttéralkuk eredményeként földönfutóvá lett, majd iszlám fundamentalista tanok által indoktrinizált pakisztáni vendégmunkás Wasim (Mazhar Munir) és barátja egy cseppfolyósított földgázt szállító Connex-Killen tankerhajó felé tartanak, hogy robbanófejjel felszerelt lélekvesztőjükkel levegőbe röpítsék azt.

Tettük terrorizmus, amelynek mozgatói között ott találjuk az előállt egzisztenciális kilátástalanságból és kisemmizettségből adódó revansvágy és a vakhit transzcendentális kísértésének végzetes összjátékát, amely egyszersmind a nyugati gazdasági dominancia, és az azt kiszolgáló tekintélyelvű szaúd-arábiai rendszer kihívásaira adott fundamentalista válaszok „gyutacsérzékeny” voltát jelzi.

Az említett film valóságszerű fikciója önkényesen bár, de egy „már láttam érzés” képében köszön vissza, amikor a szaúd-arábiai jogalkotás arról készül dönteni, hogy különadót vet ki az ország munkaerejének majdnem egyharmadát kitevő vendégmunkásokra, amelyből, ha nem is feltétlenül következnek a Syriana című film párhuzamai, ám kedvezőtlen társadalmi hozadékai mindenképp lehetnek.

2006_10_02_sauda_arab_600al-Faisal-Rice.jpgC. Rice és Faisal külügyminiszterek találkozója 2006-ban: változott-e valami azóta?

Nem vitatjuk Szaúd-Arábia jogát arra nézve, hogy munkát biztosítson állampolgárai számára, és hogy elsőbbséget nyújtson számukra a munkalehetőségek terén, tekintve, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint az országban 20% körüli a munkanélküliségi mutató a férfiak, és ennek a duplája a nők körében. Ám nagyon is vitatjuk azokat a javasolt lépéseket, amelyek talán egyfajta kényelmes populizmusból, mindenesetre kirekesztő gyakorlattal akarnának ezen változtatni.

Szaúd-Arábiában létezik egy korlátozott törvényhozói jogosítványokkal rendelkező Tanácskozó Közgyűlés (Medzslisz as-Súrá  مجلس الشورى), amelynek mind a százötven tagját az abszolút monarcha nevezi ki. A testület megvitatja a vezetés által prezentált jogszabályokat, azokhoz ajánlásokat fogalmaz meg, majd visszaküldi, hogy végül a király jóváhagyja őket.

Ez a testület a múlt héten újra elővett egy olyan tervezetet, amely különadót vetne ki a külföldi munkavállalókra a köz- és a magánszektorban egyaránt, és amelyet ugyanez a testület áprilisban 45:70 szavazati aránnyal már egyszer elvetett. 

A vita felhevítése nyilvánvalóan a vezetés ihletésére, annak a Súrá testületig érő csatornái révén történt. A hátrányos megkülönböztetés émelyítő mérge a populizmus bájitalából szívódik fel a legintenzívebben, és fordítva: az autoriter rendszerek előszeretettel folyamodtak hozzá az idők folyamán.

Nem véletlen, hogy a rasszista szólamok bántó kakofóniája, amelyből kiszűrődik a populista felhang, épp most, egy egyre erősödő, demokratikus nyitást követelő társadalmi mozgalom áthallásai közepette csendül fel. Napjainkban számos sürgető kérdés van az országban a polgárok jogainak és érdekeinek tekintetében: az egyenlőség és a független igazságszolgáltatás biztosítása, vagy a földek és a közpénz elit általi eltulajdonításának felszámolása, hogy csak egy párat említsünk, amelyekre kevesebb figyelem összpontosul a vezetés részéről… 

 

 

szaúd2.jpg

Épülőfélben a Fahd király pénzügyi központ, Rijád, Szaúd-Arábia

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet bevándorlásügyi specialistája, az al-Iqtiszádíjja gazdasági lapnak nyilatkozó Azfar Khan úgy véli, hogy „minden országban ugyanolyan védelemnek kell megilletnie a vendégmunkásokat, mint a hazaiakat a jog, illetve a jogalkalmazás részéről, és ugyanolyan pénzügyi kötelezettségeknek kell terhelnie mindkét csoportot.” Azfar Khan ezzel azt akarja mondani, hogy a külföldi munkaerőre kivetett különadók faji megkülönböztetésen alapuló gyakorlata a nemzetközi munkaügyi törvényekkel összeférhetetlen, amihez mi hozzátennénk, hogy a nemzetközi emberi jogi chartákkal sincs összhangban. (Vö.: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 23., 24., és 26. cikkelyével, illetve a a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok nemzetközi Egyezménye 7. és 9. cikkelyével, hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül.)

Ha a szaúdi hatóságok ténylegesen adót akarnak kivetni, akkor annak mindenkire egyformán vonatkoznia kell, megkülönböztetés nélkül, ami ezáltal már nyilván nem különadó, de talán nem is igazságtalan.

A Súrá testület tavasszal az indítvány ellen szavazó hetven tagját nyilvánvalóan morális, humanitárius és vallási megfontolások vezérelték, hiszen az iszlám - lett légyen szó vallásról, etikai normarendszerről vagy gazdasági és társadalmi doktrínáról - toleráns értelmezése nem tesz és nem tehet különbséget emberek között. Minthogy a hagyomány szerint Mohamed próféta (SAW) is azt mondta, hogy egy munkás bérét, amíg verejtéke felszárad, ki kell fizetni, és több ízben utalt rá, hogy nincs különbség arab és nem-arab között, legfeljebb a jámborság szempontjából, emlékeztet az al-Quds al-Arabi online napilap.

A helyzet az, hogy még ha a testület végül el is veti az indítványt, a külföldiek helyzete maximum stagnálhat az országban: eleve nem rendelkeznek azokkal a jogokkal, amelyekkel az államalkotó nemzetből származó polgártársaik, és nem részesülnek ugyanolyan állami szolgáltatásokban sem. Nem illeti meg őket az ingyenes egészségügyi ellátás, de az oktatás, az ingyenes társadalombiztosítás és a nyugdíj területén is aránytalanul hátrányosabb helyzetben vannak, mint a fejlett országokban (Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok) munkát vállalók. Gyermekeiket nem írathatják be állami iskolákba, és ahogy más öböl menti arab országokban, a hatóságok Szaúd-Arábiában is magas díjakat szednek tőlük és családjaiktól tartózkodási engedélyük meghosszabbítása címén, belépő- és kilépővízumok, vagy más járulékok és adminisztrációs terhek formájában. Egy, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által 2008-ban kiadott jelentés szerint nem illeti meg őket a heti egy szabadnap, vagyis 7/7 dolgoznak, a rögzítetlen munkaidő miatt napi akár 18 órákat is, mint ahogy nem jár számukra túlórapénz sem, és híján vannak a tényleges jogorvoslati lehetőségeknek a jogi-bérezési vitákban. 

A külföldiek Szaúd-Arábiában főként a harmadik világ arab országaiból (Egyiptom és Palesztina), illetve Afganisztánból, Indiából, Pakisztánból és Délkelet-Ázsiából érkeznek, és túlnyomórészt maguk is muszlimok.  Minthogy éppen az adókedvezmények miatt vállaltak, vállalnak munkát az öböl menti államokban, könnyen lehet, hogy idővel nagy számban felkerekednek, más helyre mennek, vagy visszatérnek hazájukba, megfosztva a jelenleg őket vendégül látó országokat szakértelmüktől és munkatapasztalatuktól.  

Az arab tavasz és társadalmi igazságosságot, egyenlőséget, az emberi jogok betartatását zászlóra tűző tüntetéssorozata idején érthetetlen, hogy a szaúd-arábiai hatóságok mégis miért játszadoznak a különadó nyíltan rasszista gondolatával. Oké, lehetséges, hogy a populizmus kényelmes pamlagán nagyon is tudatosan akarják megnyerni maguknak a társadalom dolgozó hányadának valamivel több mint kétharmadát kitevő „tősgyökeres” lakosságot, xenofób tendenciákra építve, hogy eltereljék a figyelmet a polgári és politikai jogokat követelő társadalmi mozgalomról. Ám ez egy kétélű fegyver: mit tesz majd a vezetés, ha egy napon egyszerre néz majd szembe erősödő belföldi ellenzékével és a külföldi munkavállalókkal?

saudi1.gif

 

Szólj hozzá!

Címkék: rasszizmus vendégmunkás ENSZ Szaúd-Arábia Iványi Márton Syriana


A bejegyzés trackback címe:

https://globalgoritmus.blog.hu/api/trackback/id/tr654861398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.