Egyre aggasztóbb, hogy milyen indulatok szabadultak el az elsőre jelentéktelennek tűnő székelyzászló-ügy kapcsán. A két állam kormányzata oda-vissza üzenget egymásnak. Egy dolog nem jutott eszébe még senkinek sem: le kell ülni, s európai módon, egy kulturált vitában meg kell találni a mindenki számára elfogadható megoldást.
A Székely Nemzeti Tanács által használt, újabban indulatokat felkorbácsoló székely zászló
A szélsőségesek mindkét országban úgy érzik, hogy időszerű kiengedni a szomszédgyűlölet rossz emlékű szellemét az eddig gondosan lezárt palackból. Ennek kapcsán jelent meg az alábbi hír, ami meglehetősen negatív implikációkat idéz fel bennünk:
Kiábrándító, hogy román parlamenti képviselők ilyen javaslattal állnak elő 2013-ban. Joggal hihetnénk abban, hogy a korábbi századokat idéző, homogenizáló nyelvi ideológia már kiveszőben van az európai kultúrából. Ezzel szemben tőlünk északra is ezt a téves és tarthatatlan gyakorlatot alkalmazzák, s az Európai Bizottság néma cinkossága felbátorítja Marian és Petric szenátor urakat, hogy a szlovák példához hasonló, diszkriminatív törvényjavaslatot nyújtsanak be. A nacionalista nyelvi felfogás egyetlen célja a hivatalos nyelv presztízsének növelése, illetve ezzel egy időben a kisebbségi nyelv elsorvasztása.
Képek egy erdélyi faluból. Képek: eReNdesign
Fentiek alátámasztásához nem kell különösebb mélységben ismernünk a nyelvpolitika-történetet, elég, ha két alapokmányból idézek most.
Az egyik az ENSZ által kiadott Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966), aminek 27. cikkelye kimondja: „olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy, hogy saját nyelvüket használják.”
A másik pedig a sokat idézett „Barcelonai nyilatkozat” (A nyelvi jogok egyetemes nyilatkozata, 1996): „az egész nyelvi csoportnak joga van arra, hogy nyelvét és kultúráját tanítsák, valamint hogy a nyelve jelen legyen a médiumokban.”
A fentiek kapcsán érzem szükségesnek, hogy ejtsünk néhány szót a romániai magyarság nyelvhasználati szokásairól, különös figyelmet szentelve a „tömbmagyarság” nyelvi helyzetének.
Mielőtt a mai román nyelvpolitika kritikája következne, sajnos azt is rögzítenünk kell, hogy a Kárpát-medencei közös államiság (értsd: 1920 előtt) utolsó évtizedeinek nyelvpolitikája sem nevezhető sikertörténetnek. Sőt az is kijelenhető, hogy az Apponyi-féle törvények (1907) nem voltak toleránsabbak a mostani román tervezetnél (pl. állami népiskolában csak magyarul is tudó tanító alkalmazható, etc.)
A mai helyzetben alapvető különbséget kell tennünk a szórványban, illetve a tömbben élők között. A Partiumban például természetes, hogy mindenki második nyelvként beszéli a románt. Az etnikai keveredésből adódóan ezeken a területeken egyre csökken a magyar nyelv presztízse, így várhatóan az anyanyelvi beszélők száma is folyamatosan csökkeni fog az elkövetkezendő időszakban. A multikulturális környezetben észre kell vennünk a pozitívumokat is: az itt születők sok tekintetben versenyelőnyben vannak székelyföldi társaikkal szemben.
A hatalmon lévő romániai koalíció (USL) logója. Kép: Uniunea Social Liberala
A Székelyföld sajátosan magyar légkörében nem meglepő, hogy a fiatalabb generációk körében sem magától értetődő a román nyelv magas szintű ismerete. Az iskolákban ugyan kötelező az állami nyelv oktatása, azonban olyan nyelvkönyveket kénytelenek használni a székely gyerekek, amikből a bukaresti, vagy jászvásári románság is tanul. Nem igényel különösebb nyelvoktatási tapasztalatot annak a megítélése, hogy ez mennyire hátrányos a magyar anyanyelvűek számára. Emellett – talán tudat alatt - működik az a rosszul értelmezett patrióta felfogás is, ami nálunk az orosz nyelvet húsz évre száműzte a közoktatásból. Sok diák tulajdonképpen az egyetem első évében szembesül azzal, hogy román nyelvi kompetenciája fejlesztése nélkül még tanulmányi kötelezettségeit sem tudja teljesíteni.
Egy székelykeresztúri ismerősöm elmondása alapján értettem meg igazán a probléma mélységét: Kolozsváron jogot hallgató lánya csak azért értett ezt-azt románul, mert a jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgákat kizárólag románul lehetett letenni. Az első éve még így is inkább nyelvi alapozás volt, mintsem jogi képzés.
Mi az oka ennek a bűnös hanyagságnak? A pesszimistább elgondolás az, hogy a román elitnek érdeke a magyar (székelyföldi) értelmiség elsorvasztása, így a vezető pozíciók megszerzésének monopóliuma. Hiszen tudják, hogy értelmiség, a közösség akaratát felvállaló, azt közvetítő réteg nélkül csökken a magyar kisebbség kulturális és gazdasági befolyása.
Magam, sokkal inkább azt gondolom, hogy a felelőtlenség, lustaság okozza ezt a hiátust, aminek megszüntetéséért mindannyian tehetnének, akik nyelvtanárként a román nyelvvel is foglalkoznak.
Nyelvében él a nemzet? Igen, de nem elég felidéznünk Széchenyi gondolatát, hanem vállalnunk is kell a ránk váró feladatok terhét.
Szerző: GRCS
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kranberry 2013.02.14. 09:34:52
Az érdek létező, csak a célja más: a magyarság (azon belül is az egységes, aktív szavazóbázis) fragmentálása. Értelmiség nélkül ugyanis a külhoni magyarságnak nem lesz "szócsöve", ami által valós politikai jelenléte sem.
Vajdaságban is ugyanez a helyzet, csak ott koszovói, albán és roma menekültek betelepítésével igyekeznek hasonló célt elérni: fragmentálni és "elszerbesíteni" a magyar lakta településeket és csökkenteni azok - amúgy sem túl ütőképes - érdekérvényesítési erejét. "Divide et impera!" - csak hogy legyen némi elitista közhely is a hozzászólásban :)
kennyking 2013.02.14. 15:18:53
Valószínüleg azért, mert nem jelentéktelen dologról van szó.Az, hogy az Unijó kussol, azt jelenti, hogy csak egy szokásos liberális lózung az unijó részéről a kisebbségek védelme.Pont ugyanezt játszották el a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán is.
maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.02.14. 16:01:43
Puck 2013.02.14. 16:06:02
Mert ha ez most nem Romania teruleten tortenne, hanem Magyarorszag teruleten es nyilvan forditott helyzetben, a nagy magyarok mind mondanak, hogy ez igy helyes, mindenki ugyan abbol tanuljon. A Kolozsvari magyar gyerek miert tud megtanulni romanul? Erdelyi vagyok es egy dolgot megertettem, nem Magyarorszagon szulettem, ehhez alkalmazkodni kell nem pedig mindig ugralni hogy en nagy magyar vagyok. Nem vagyok magyar, Erdelyi vagyok, kulturankhoz tartozik mar a ketnyelvuseg.
maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.02.14. 16:43:01
Így van. Aki külföldön él, tanulja meg a helyi nyelvet.
Rothstein 2013.02.14. 16:45:12
"Erdelyi vagyok es egy dolgot megertettem, nem Magyarorszagon szulettem, ehhez alkalmazkodni kell nem pedig mindig ugralni hogy en nagy magyar vagyok. Nem vagyok magyar, Erdelyi vagyok, kulturankhoz tartozik mar a ketnyelvuseg."
Bezzeg anno a románoknak nem voltak ilyen kételyeik. Betelepültek, sokasodtak, majd amikor eljött az idő, a nagyhatalmak uszályán elszakadtak, azóta is váltakozó mértékben elnyomva az egykori többséget, ami ma már a Székelyföldet kivéve elenyésző, agymosott kisebbség.
Gyáva népnek nincs hazája. A mondás igaz. Őseink(döntő többsége) sem nyugodtak bele a török vagy tatár megszállásba sohasem, hanem tettek érte hogy véget érjen.
Ön hova tartozott volna? Azok közé akik tesznek érte hogy ne így legyen, vagy azok közé, akik az "ehhez alkalmazkodni kell nem pedig mindig ugralni hogy en nagy magyar vagyok" mentalitást tettek magukévá?
2013.02.14. 17:59:42
micsoda? 2013.02.14. 18:23:39
VT22 2013.02.14. 18:23:52
Aztán a románok is buzgón tanulnak magyarul, vagy csak a "merjünk kicsik lenni" életérzésű szolgalelkű magyarok vallják ezt a szép liberális lózungot?
zetlorf 2013.02.14. 19:10:13
ezanicknevem 2013.02.14. 20:44:11
- De, ha erdélyi vagy, akkor Magyarországon születtél. Annak is a románok által megszállt részén.
"ehhez alkalmazkodni kell nem pedig mindig ugralni hogy en nagy magyar vagyok."
- Igen, sajnos alkalmazkodni kell. A megszállás sajnos ezzel jár. Amíg Erdély vissza nem kerül oda, ahová tartozik.
"Nem vagyok magyar, Erdelyi vagyok, kulturankhoz tartozik mar a ketnyelvuseg."
- Az vagy, aminek tartod magad. Csak halkan jegyzem meg, hogy a csonka-magyarországi románok nem "alföldinek" tartják magukat, hanem büszkén vállalják a románságukat. Pedig elvileg az ő kultúrájukhoz is hozzátartozik a kétnyelvűség. Az erdélyi románokról sem hallottam eddig, hogy "erdélyinek" tartanák magukat, és nem románnak. Hogy van ez? Románnak lenni nem szégyen, magyarnak meg igen? Nem a magyarok érkeztek Erdélybe jóval a románok előtt? (Remélem, a dákoromán esti mesét nem hiszed el.) De ismétlem, te annak tartod magad, aminek akarod, én ebbe nem szólhatok bele, nem is akarok, ez a te döntésed. Erdélyi magyarnak lenni olyan sorsot jelent, amit én fel sem tudok fogni, és már azért is tisztelet jár, ha valaki egyáltalán kitart az ősei nyelve mellett - ha már a nemzetiségét nem is vállalja fel, önmaga előtt sem.
---------------
@maxval, a gondolkodni próbáló birca: "Aki külföldön él, tanulja meg a helyi nyelvet."
Ha te kivándorolsz, akkor külföldön élsz. Tanuld meg a helyi nyelvet.
Ha Juszuf kivándorol Londonba, akkor ő is tanulja meg a helyi nyelvet. Meg a leszármazottai is.
János, József vagy Miklós nem vándorolt ki Erdélybe. Még csak nem is bevándorlók gyermekei. Nekik az a hazájuk, ahogyan az őseiké is. A magyarság párszáz évvel a románok előtt már ott lakott Erdélyben. Az ő helyi nyelvük a magyar. Arról nem tehetnek, hogy román szakadárok elszedték tőlük. Te viszont, aki ezt magától értetődő természetességgel elfogadod, a hozzáállásoddal igen.
Rothstein 2013.02.14. 20:55:50
Olvasni tudni kell a sorok között.
A háború alapjában véve egy borzasztó megoldás, bár sokaknak sokszor nem marad más választás, ha már csak a fal van a hátuk mögött.
A románok ügyesen csinálták, leszaporodtak minket, kihasználták a számukra szerencsés történelmi helyzeteket (török-tatár dúlás a völgyekben, nagyhatalmi támogatás megszerzése szívós propagandával) majd léptek.
Amíg a magyarság nem zár össze, és megy egy irányba, addig nincs miről beszélni. Még az alapok sincsenek meg.
maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.02.14. 20:57:11
"A magyarság párszáz évvel a románok előtt már ott lakott Erdélyben. Az ő helyi nyelvük a magyar."
Ez lényegtelen. A lényeg a mai helyzet: az román föld, a román a hivatalos nyelv. S a hivatalos nyelvet nem megtanulni egy országban hülyeség.
GERI87 2013.02.14. 21:03:36
Nem csak Romániában, Erdélyben is a románok vannak többségben, románul tehát KELL tudnia mindenkinek aki ott él magyarul meg nem, max a székelyföldön előnyös és szükséges egy románnak, de csak könnyebbség.
A kétnyelvűségnek ma már alapnak kellene lennie, e nélkül zárt közösségbe kényszeríti magát az ember egy 20 milliós országban és eleve hátránnyal indul.
@Puck:
"Nem vagyok magyar, Erdelyi vagyok, kulturankhoz tartozik mar a ketnyelvuseg. "
Alapvetően egyetértek, de ezzel nem.
Erdélyi nemzet nincs, vagy erdélyi magyar vagy, vagy román.
döntsd el.
Vagy csak provokálsz...
GERI87 2013.02.14. 21:05:49
A román betelepülés nem tudatos volt és a népszaporulat sem volt eleve eltervezve.....a népességfogyás miatt maguk az erdélyi nemesek hívtak be román telepeseket az országba mert kellett a munkaerő, a földművelő.
Semmiféle tudatos román területfoglalás nem volt!
Rothstein 2013.02.14. 21:19:38
Olyannyira nem volt tudatos, hogy saját román bankokat alapítottak, amelyek jóval a világháború előtt tudatosan vásárolták fel a magyarok földjeit.
Rothstein 2013.02.14. 21:21:14
A románok sem tanultak meg annap idején magyarul.
1910-es felmérés szerint a nemzetiségek 30%-a tudott valamilyen szinten magyarul. Jó részük a magyarsággal szinte szimbiózisban élő német volt.
Ennyit a nagy magyar elnyomás legendájáról.
maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.02.14. 21:30:12
Egészen más helyzet volt az. Nem hasonlítható össze a mai Romániával. A mai Románia 85 %-ban román, 15 %-ban egyéb. Magyarország pedig 45 %-ban volt magyar, s 55 %-ban egyéb.
Ha a mai Romániában is 55 % lenne a nem-románok aránya, valószínűleg simán boldogulni lehet romántudás nélkül is.
Rothstein 2013.02.14. 21:38:37
Amikor Dobrudzsát megkapták, még 20% román sem volt. Erdélyben éppen elérték az 50%-ot. Bukovinában sem voltak többségben, a szintén vegyes Besszarábiáról nem is beszélve.
Csak őket ez marhára nem érdekelte. Tűzzel-vassal beolvasztottak mindenkit, legyen az bolgár, tatár, magyar vagy egyéb. Csak a székelyek maradtak, akikkel nem bírnak. erre megy ki a játék. Mert eddig mindig beléjük tört a foguk.
Mellesleg a québeci franciák is kőkeményen kitartottak. Ha Akádiát és Felső-Kanadát el is vesztették, legalább a mai Québec francia nyelvű maradt az angol tengerben. De ennek ára volt. Folyamatos kőkemény harc és érdekérvényesítő küzdelem.
maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2013.02.14. 21:46:09
Alapvetően ez egy természetes folyamat volt, mely nagyon sok tényezőből állt össze. Küönosen ami a magyarok erdélyi arányának csökkenését illeti.
GERI87 2013.02.14. 22:55:28
Én a román betelepülésről beszélek a XVI-XVIII.sz között, nem a XIX.századi meglévő román népesség nemzetpolitikájáról!
GERI87 2013.02.14. 22:58:11
A népesség 55%, az egész királyságot nézve pedig 45% volt csak magyar....a mai román állam nemzetállam, és csak erdélyen belül 75%-os az arányuk, ráadásul a mai viszonyok jobban megkövetelik az állam nyelvének ismeretét mint 100-200 éve....amikor az ember leélhette az életét egy zárt (nyelvi) közösségben úgy hogy ebből hátránya nem származott.
A paraszti, kispolgári tömegek számára, ahová a nemzetiségek tömegei tartoztak nem igényelték a magyar nyelvtudást.
GERI87 2013.02.14. 23:01:06
csak a németek voltak elégedettek helyzetükkel, mindenki más kevesellte a jogait és rosszallta a magyar nemzetpolitikát, nem alaptalanul.
GERI87 2013.02.14. 23:05:49
Dobrudzsa kivételével sehol nem sikerült a nemzetiségek tömeges beolvasztása Nagy-Romániában, a II.VH után pedig Besszarábia, Bukovina ukránok lakta része a SZU-hoz került...
zetlorf 2013.02.15. 06:48:42
"Semmiféle tudatos román területfoglalás nem volt! "
nem vagyok történész s jó lenne ha ezeket a dolgokat egy közös történészbrigád egyszer és mindenkorra tisztázná (már amennyire lehet). de azt erősen kétlem, hogy az 1950-es évektől napjainkig nem folyik egyfajta betelepítési folyamat az erdélyi magyar városokba. kolozsvár már nem példa, mert itt még 20%-ban sincsenek már magyarok. és lassan már vásárhely sem, ahol már évek óta román a polgármester. és csíkszeredában is rengeteg a román szó, sőt székelyudvarhelyen is megjelentek már a román szomszédok. vagy borszéken szépen kihalnak az idős magyarok, a románok meg csak szaporodnak. csak nézzétek meg hány ortodox templom épül a székelységben. ilyen körülmények között milyen az élet? nem csoda, hogy sokan kivándorolnak, vagy elrománosodnak vegyesházasságokban (hány Covaci, Chirali, meg egyéb románosított nevekkel találkoztam, már hadd ne is említsem), vagy egyszerűen már nem érdekli őket az identitásuk, mert a napi gondok lekaszálják őket... és persze az erdélyi magyar közösségben sincs mérvadó egyéniség, aki a kulturális identitást erősítené, vagy ha vannak is, a gyenge médiavisszhangnak köszönhetően nem népszerűek. a kulturális rendezvények száma nagyon csekély. vagy elkorcsosulnak, mint a magyar diáktáborból kinőtt "félsziget" fesztivál, ahol lassan már több a román résztvevő.
ezek mind olyan apró folyamatok, amelyek követik az évtizedek óta tartó demográfiai változásokat és lassan az erdélyi magyarok kihalásához vezet. persze generációk kérdése, de a folyamat már régóta megindult és nem fog leállni, mert mire felébrednek, akiknek fel kell ébredniük, addig nem lesz kihez szólni.
dr.sapapp 2013.02.15. 09:39:41
A köznyelvben "föleszi a román" szófordulatban őrződött meg ez a folyamat. Egyébként már Teleki felhívta erre a figyelmet, azonban a pesti politikai elit elképzelhetetlennek tartotta, hogy Erdélyt elveszítsük. Pedig, ha a nemzetiségi arányokat tekintjük (1910-re kb. Erdély 58%-a volt román), akkor igenis jogos veszély volt az, hogy csatlakozni szándékoznak majd az ekkor kb. 25 éve fennálló Román Királysághoz.
1920 után pedig folytatódtak a betelepítések, elég ha a már fentebb említett Kolozsvárra gondolunk.
Sőt 1990 után is történt ilyen, pl. Funar mester tömbház építései és néhány ezer ember ideérkezése, hogy sikerüljön végre a bűvös 20% alá szorítani a kisebbség arányát.
GERI87 2013.02.15. 13:24:49
Én a román betelepülésről beszéltem, ami nem volt etnikai értelemben véve szervezett a XVI-XVIII.században, a XIX.-XX.századi román nemzetpolitika az más tészta...
@dr.sapapp:
A somogyi Bácskai, Zalai, Baranyai magyarság pedig fillérekért vásárolta fel a szlavóniai és volt határőrvidéki telkeket, földeket....