November 6-án az Amnesty International „hátborzongatóként és félelmetesként” értékelte a bahreini hatóságok azon lépést, hogy harmincegy ellenzéki személyt megfosztanak állampolgárságuktól.
„Ilyen a világon nincs...” – szokták mondani ilyenkor, de nagyon is van: az arab világban és Izraelben előfordul az, hogy embereket pusztán politikai okokból megfosztanak állampolgárságuktól, ám független igazságszolgáltatás által lefolytatott tisztességes eljárást megelőzően talán sehol. A témában esetlegesen eszünkbe jutó Szlovákia eljárási gyakorlatával egy későbbi írásban foglalkozunk.
Zavargások a bahreini fővárosban, 2011 március. Fotó: Mohamed CJ
Az állampolgárság nem valamiféle kiérdemelt megtiszteltetés az uralkodó, vagy egy politikai vezetés részéről, és nem is tőlük kapott ajándék. Hanem olyan alapvető jog, amely mindenki számára születésétől fogva jár, és amely semmilyen körülmények között nem sérülhet. A bahreini állampolgárság megszerzése vér szerint (ius sanguinis, arabul: bi'sz-szulála بالسلالة), terület szerint (ius soli, arabul: bi'l-wiláda بالولادة) és kérelmezés eredményeként (arabul: bi't-tadzsannusz بالتجنس) is történhet.
Abban az esetben, ha valaki bűncselekményeket követ el – legyen az az uralkodóval szembeni engedetlenség -, a törvények és az igazságszolgáltatás az egyetlen útja annak, hogy felelősségre vonják ezért. Az állampolgárság elvétele, ezáltal pedig emberek hontalanná tétele - vagy akárcsak az ezzel való fenyegetőzés is - nemzetközi jogot sért*, civilizálatlan, amellett, hogy ezekkel egy időben embertelen is.
A bahreini belügyminisztérium nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben úgy magyarázta a lépést, hogy a síita származású ellenzékiek, köztük politikusok, aktivisták és vallási személyek megfosztása állampolgárságuktól állambiztonsági megfontolásokból történt, az 1963-as törvény 10§. 3. bekezdésével összhangban.
Nem tudjuk, hogy milyen állambiztonsági kockázatot jelent az, ha az ellenzék kifejezésre juttatja a vezetéssel szembeni nemtetszését, és békés eszközökkel politikai reformokat követel. Ám az állampolgárság elvétele egy tollvonással egészen biztosan azt jelenti. Bahrein amúgy sem rózsás nemzetközi megítélésének mindez ugyanis nem tesz jót. Márpedig emberi jogok melletti elkötelezettségének látszatát nyilvánvalóan tovább rombolja.
Hasonlóan problematikus az is, hogy az a Bahrein, amely korábban nagylelkűen adományozott állampolgárságot más araboknak, úgy tűnik, most az újonnan, kérelmezés útján állampolgárságot szerző ezreket is megrémíti, akik azt látva, hogy „őshonos”, született állampolgárok egyik napról a másikra elvesztik státuszukat, azzal kénytelenek szembesülni, hogy számukra sincs semmi garancia annak megtartására, ugyanis ez egy „kiváló”, jelzésértékű precedens: politikai, vallási vagy bármely más okból (ürüggyel?) bármikor ugyanígy járhatnak. Jogaikhoz való ragaszkodásuk ajtói bezáródnak, hiszen ha az ott születettek "állambiztonságra leselkedő veszélyt" jelentenek, akkor mit mondhatnának ők?
Békés tüntetés Bahreinben. Fotó: Flickr/Al Jazeera English
Az, hogy a törvények tiszteletben tartása minden állampolgár, illetve ideiglenesen, vagy állandó jelleggel egy adott helyen tartózkodó személy kötelessége, nem vitás. Azonban a bahreini hatóságok immár sokadik lépése fényében a bahreiniek nem egyenlőek: intézkedések különböztetik meg őket, doktrinák vagy politikai meggyőződés mentén.
2010-ben nagy vihart kavart, amikor Jordánia palesztin származásúak állampolgárságát vette el, és az is, amikor idén az Egyesült Arab Emirátusok hatóságai jártak el hasonlóan, a bahreinihez hasonló indoklással. Ám a Bahrein barátainak számító Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az ilyen lépésekhez hasonlóak nem fordulhatnának elő - vajon érik-e majd emiatt bírálatok szövetségesüket részükről???
* Az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 15. cikkelye kimondja, hogy "(1) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz" és "(2) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani."
Az esetleges soron következő jogellenes kitoloncolás pedig más jogokat sérthet, beleértve a Bahrein által is aláírt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 17. cikkelyében foglaltakat: "Senkit sem lehet alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig a becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.